Aszad elnöknek maradnia kell

Aszad elnöknek maradnia kell

 

Tamer Mohamed

Egy fontos információ Moszkvából, hogy a szaúdi külügyminiszter Adil Al-Dzsubir javasolta a látogatása alkalmából Oroszországnak, hogy elfogadható megoldás lehetséges Szíria helyzetében. Azt mondta zárt ajtók mögött, hogy elfogadják, hogy maradjon Aszad Bassár elnök, addig, ameddig vége az átmeneti korszaknak, amelyet a Genf I-es tárgyalások során már felvetettek. Ezt a javaslatot elfogadhatónak tartanák a szaúdiak részéről, ezzel összefüggően vannak olyan információk is, hogy a szíriai titkosszolgálat elnöke, Ali Memluk Riadban tett látogatást.

Az oroszok válasza, hogy az eseményeket Szíriában a szíriai nép határozza meg és nem az elnök, és ebbe senkinek sincs joga beleszólni. Oroszország nem akarja, hogy megismétlődjön Irak és Líbia katasztrófáját.

A szaúdi külügyminiszter hazatérve nyíltan nyilatkozott a látogatásáról, amelyben kifejtette, hogy támogatják Szíriát mindenben, de csak akkor, ha Aszad elnök távozik a hatalomból. Itt lehet tetten érni az ellentéteket és hazugságokat, hiszen a szaúdiak hivatalosan mindig gyilkosnak tekintették a szíriai hadsereget. Akkor most mi változott meg? – tehetjük fel a kérdést. Elképzelhető, hogy a szaúdi tárgyalás célja az volt, hogy elfogadható csapdát állítsanak az oroszoknak, ezért is hangsúlyozták, hogy sem a szíriai hadsereg, sem pedig a lakosság számára nem jelent semmilyen rosszat, ha Aszad elnök lemond. Ezen felül sok kedvező ajánlattal érkezett a külügyminiszter Moszkvába, amelynek feltételeit Aszad elnök távozásához kötötte. Oroszország kedvezően fogadták a látogatást, de kijelentették, hogy Aszad elnök távozását nem fogadják el, ragaszkodnak ahhoz, hogy ebbe külföldi erők ne avatkozzanak bele.

Ezzel összefüggően a nyugati hírekből és Amerika álláspontjából az olvasható ki, hogy nem ellenzik Aszad elnök maradását, de csak a tárgyalások végéig, az átmeneti időszakig értenek ezzel egyet. Véleményük teljesen megegyezik a szaúdiakéval. Nagy propagandát csináltak a tárgyalásoknak, amelyekben kifejtették, hogy nincs helye Aszad elnöknek az átmeneti időszak után, de addig a helyén maradhat. Az oroszok elutasították ezt a nyugati véleményt, és kijelentették, hogy ragaszkodnak a szíriai nép döntési jogához Aszad elnök sorsára vonatkozóan.

A szaúdi barát terroristák az utóbbi időben rengeteg rakéták lőttek a civil emberekre Damaszkuszban, amelyre rövid időn belül reagált a szíriai hadsereg, amely nagyon meglepte a terroristákat. Különösen kiemelkedő jelentőségű támadásokat intézett a szíriai hadsereg Al-Zabadani ellen, amely a szíriai és libanoni határban nagyon fontos stratégiai területe a Szíria ellen harcoló terroristák számára. A szíriai hadsereg kijelentette: vagy megadják magukat, vagy pedig élve senki nem jut ki a térségből. A körbezárt térségben a terroristáknak több magas rangú vezetője is jelen van, ezért nem engedik, hogy megadják magukat és jelenleg külső segítségre várnak.

Az iráni és az orosz külügyminiszter sajtótájékoztatót tartott Moszkvában, ahol nyíltan kijelentették, hogy Al-Aszad elnök távozását a tárgyalások előfeltételeként nem fogadják el, megerősítették, hogy ebben csak a szíriai nép dönthet. Már 4 éve, hogy az oroszok és az irániak egyértelműen emellett az álláspont mellett kitartanak, de kérdés, hogy Szíriai ellenségei számára miért nem egyértelmű ez a vélemény, akik jelenleg is a terrorizmust támogatják.

Az ok, a magyarázat nagyon egyszerű: a nyugat tart attól, hogy amennyiben hivatalos választásokra kerül sor Szíriában, ahol nemzetközi ellenőröket is kérnek a választások tisztaságának megőrzésére, akkor Al-Aszad elnök magas győzelmet fog aratni, hiszen népszerűsége az utóbbi időben is emelkedett. A háború miatt igen nehéz gazdasági helyzetbe került Szíria, ennek ellenére az állami alkalmazottak rendesen megkapják a fizetésüket, s valamennyi szolgáltatás is úgy folytatódik, mintha nem zajlanának évek óta háborúk az ország területén. Ezért az ellenséges tengely bármilyen egyeztetést, tárgyalást folytat, folyamatosan alapfeltételként jelöli meg Aszad elnök távozását, mert nem akarják, hogy egy következő választáson indulhasson. Reálisan nehéz megmagyarázni Irán és Oroszország Szíria melletti szilárd kitartását. Ezt két tényezővel lehet jellemezni: Moszkva és Teherán érdeke, hogy maradjon Aszad elnök vezetésével a szíriai rendszer. Ez az álláspont egyben Aszad elnök érdekét is jellemzi, hiszen a szíriai szilárd tengely csak közös erővel tartható fenn, ha egyikük visszavonul, akkor az összes eddigi elképzelés megdől. A másik tényező, hogy a semleges tömeg többsége is a szíriai hadsereg és Aszad elnök mellé állt, akik közül sokan eddig még nem nyilvánítottak véleményt, mert rájöttek, hogy ha a jelenlegi helyzet helyett a terroristák kerülnek hatalomra, akkor ők Szaúd-Arábia és Izrael érdekeit képviselnék országukban.

Ezen kívül a politikai ellenzéki csoportoknak már nincs helyük a csatatéren, csak a külföldi luxusszállodákban próbálják befolyásolni a szíriai belügyet. Oroszország ezért új politikai ellenzéki csoportokat akarnának segíteni, azokat, akik az országon belül maradva nyíltan fejtik ki véleményüket, hogy az egészséges párbeszéd Szíriában is biztosítva legyen.

Amerika jól értette Oroszország és Irán véleményét, hogy nincs remény Aszad elnök leváltása után a szíriai hadsereg egységes fennmaradásában, az ország egységében. Ezért akarják folyamatosan a tárgyalások alapfeltételeként az elnök távozását elfogadtatni, ezzel állítva csapdát az oroszoknak és az iráni tárgyalófeleknek. Holott mindenki tudja, hogy Aszad elnök és Szíria egysége összefonódott, egyet jelent, nélküle megszűnik ez az egység és az Irán-Moszkva tengely fenntartásának. De éppen ez is a célja a nyugatnak, hogy ezt a tengelyt megdöntse.

A kérdés ezek után, hogy amikor számos ország fogott össze Szíria ellen, akkor ezek csúcstechnológiával indultak ellenük, a média is teljes egészében ellenük volt, az Arab Liga, az ENSZ Biztonsági Tanácsa és a korábbi Szíria barát országok is ellene fordultak, de nem tudták az összefogott támadásaik során sem megbuktatni Aszad elnököt, akkor hogyan tudják most a jelenlegi gyenge ellenzéki háttérrel elmozdítani a helyéről?

A fő ellensége Szíriának Törökország és főleg Erdogán elnök volt, aki most meggyengült politikai háttérrel megbukott, mint vezető és nem tud egységes kormányt alakítani. Az országa belefulladt a mocsokba. Újra indulnak a kurdok elleni harcok, s a török elnök most a legrosszabb pillanatokat éli meg. Ha kockáztatni akar és Szíria ellen indít támadást, bizonyos, hogy neki is és pártjának is ez lesz a vég kezdete, mert a jelenlegi törökországi ellenzéki pártok nem fogadják el a szíriai terroristák támogatását és a nyugatnak is ez a kérése felé. A szaúdiakat is elérte a terror, már ott kopogtat a kapujukban. Próbálják titkolni, hogy milyen félelmetes már a terrorcselekmények hatása, igyekeznek a nyilvánosság előtt elbagatellizálni, holott igen nagy a baj náluk is. Katar is távozott a képből, most a háttérből akarja csak támogatni a Szíria elleni inváziót, de lényegesen kevesebb erővel, mint korábban. Már a fő támogató szerepet meghagyták a szaúdiaknak, akikkel Katar nem volt soha jó viszonyban.

Amerika megegyezett Iránnal, amely egyezség nagyon zavarja az Arab-öböl országait, különösen Szaúd-Arábiát. Obama elnök kérte az oroszoktól, hogy segítsenek politikai megoldást találni Szíriára vonatkozóan.

Számos ország már próbál diplomáciai vonalon megoldást találni Damaszkusszal azok közül is, akik korábban Szíria ellen fordultak. Tehát nagyon rövidlátó, aki azt képzeli, hogy az elkövetkezendő időben képes lesz eldönteni Aszad elnök sorsát. A nemzetközi politika törvénye nem ismeri csak az érdekeket. Most a világ érdeke, hogy a szíriai arab hadsereg legyen a főszereplő a terroristák elleni küzdelemben, Szíria maradjon egységes, mégpedig Aszad elnökkel az élen, mert ha megbukik akár az elnök, akár a hadserege, akkor Szíria sorsa igen sötét lesz, és Líbia és Szomália sorsára juthat rövid időn belül.

 

 

 

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>