Bender-log népe – Meghalt Mátyás…

Bender-log népe

Meghalt Mátyás…

 

A hosszú nyári szünet alatt valószínű valamilyen fertőzés érhette feddhetetlen Bender-log csapatunkat, mert uborkaszezon ide vagy oda, annyi marhaságot hordanak össze, ami még egy feszített munkatempó mellett is kiváltja a kalapmegemelést. Az persze a Bender-logoknak van-e kalapjuk vagy nincs, ebből a szempontból teljesen mindegy. Annyit lehet látni, a mai csapat bárkivel bármikor, bárhol képes összeveszni. Magyarul mondva: marakodni. Erről az jut eszembe, hogy hajdanában egyszer, még Erzsébetváros-i lakos koromban a volt Demokrata szerkesztőséget kerestem, amelyik akkor éppen még nem kapta meg a 3 milliárdos palotát az Andrássy úton. A templom mellett arra lettem figyelmes, hogy óriási kiabálás van, egy cigány fiú veszekszik egy cigány lánnyal. Eldöntetlenre állt a mérkőzés. Nagyon ügyesen rúgott és csapkolódzott a lány is. Ütötték, vágták egymást, szidták, harapták, mígnem a fiú fölrúgta a közelben lévő babakocsit, amelyből egy kis gyerek kirepült és landolt iszonyatos zajjal a kövezeten. Erre odamentem, hogy segítsek a kisgyereken, de legnagyobb meglepetésemre azonnal abbahagyták a veszekedést és a hölgy, mint kiderült, az anyuka menten leköpdösött és az alábbiakat ordibálta: „Azonnal tedd le te büdös magyar a Brendont” -, mert hogy így hívták a kisfiút, akinek vérzett ugyan a feje, de az nem az én dolgom. Úgy elgondolkoztam, hogy cigányéknál hogy jutott eszükbe ez a Brendon, meg Alain, ahogy az igazi magyar neveket szokták adni.

A verekedő férj, mint az kiderült, a Roma Parlament egyik vezetőjének a sarja, mobil telefonnal a kezében intézkedett és nem egészen öt perc alatt úgy körbevettek, hogy az bizony a katonai stratégáknak is elismerését kellene, hogy kiváltsa. Több mint tíz év eltelt, a szó szoros értelemben túszul akartak ejteni, hogy adjak nekik 5 ezer forintot és akkor elengednek. Mígnem teljesen véletlenül megáll mellettünk egy autó, amelyből civil ruhás emberek szállnak ki és az alábbiakat mondják: „Ismételten fölszólítalak benneteket gyerekek, hagyjátok a békés járókelőket, mert ez az úr is itt valószínű, nem kötött belétek.” Hát milyen a világ, a gyerekek dúlva, fújva, Lajkóstól, mindenestül, remélem nem árultam a nevüket el, arrébb mentek, azzal, hogy ez az ő területük és ha tetszik, ha nem, akár áthaladási pénzt is szedhetnek. Magyarul mondva: vámolhatnak. A történet onnan jutott eszembe, hogy nemrég jártam egy lepusztult környéken, ami csodálatosan néz ki, de csak a természet oldaláról. A helybeli lakosok mondják, hogy most fidesz uralom van, akikben nagyon bíztak, de már látják, nem kellett volna. Ugyanis szép csöndben foglalják el, mint a hangyák, az üresen hagyott házakat és amit nem bontanak szét és nem hordanak el építőanyagként, azt belakják. Mondják, egy bizonyos népeknek ez szabad. Miért nem szólnak a rendőrnek, a polgármesternek vagy akárkinek, akit választottak, ne adja Isten, megyei vagy országos fő Bender-logoknak, ha ilyen a helyzet? Bender-log falván az alábbi válasz érkezik: Ha bolondok lennénk! Hamarabb tudja a följelentett, hogy ki tette ellene a lépést, mint mielőtt még kijönne a rendőr vagy bárki, és bizony megverik a gyerekeket. A még ott maradt kisgyerekeket. Ez a világ ma nem messze a szlovák határtól úgy látszik, elfogadott. Mégis mitől fog majd valami megváltozni, ha semmi másról nem beszélünk, mint projektekről, pályázatokról, sikerekről, az út mentén álló táblákról pedig rikít: Magyarország jobban teljesít! De miben teljesítünk mi jobban? A békés elhallgatásban? Mindennek az eltűrésében vagy esetleg abban, hogy már magunktól vagyunk szolgák, nem is kell erre nagyon kényszeríteni egyikőnket sem. Megkérdezve a jelenlévő polgármestert, mert mint később kiderült, ő egy választott ember, mit szól ehhez, amit elmondanak itt a környékünkön. A válasz egyszerű: őt ugyan nem bántják, mert vadász, azt ha a sörétes puskával odadurrant nekik, akkor mehetnek a fenébe. Réges-rég meg köllene védeni magunkat, ha köll fegyverrel is! Még azt is el kellene zavarni, aki panaszkodni mer és nem maga emeli fel a baltát vagy a csákányt, ha ez a tolvaj cigány banda a környékére megy. És milyen színekben tetszett polgármesternek választatni magát? Mondta, hogy ő független, de fidesz támogatással nyerte most meg. Aztán mondták többen, hogy voltál te szocialista támogatottságú is. De most már úgy tudják, hogy a jobbikosokkal is fölvetted a kapcsolatot, mert azok is ígértek valamit. Aztán megjegyezte az egyik, hogy ez a környék nagyon veszélyes és fertőzött, mert nem csak úgy, hogy Béren, az egyik szomszéd faluban az AUTÓKER-től ellopott sok milliárdos ingatlanban trónol az egyik szadeszos alapító, hanem a másik alapító az meg itt a fidesz alapításában segédkezett. Most már nagyon jól állnak, mert az uniós projektekből, ami természetesen a világért semmit nem halad előre, nagyon jól meggazdagodnak, mert a projekt ugyan nem halad, de az egyéni építkezés az igen. Tetszik tudni – mondja az egyik ember – minden szentnek maga felé hajlik a keze, ráadásul nekünk nincsenek is szentjeink, tehát akkor pláne. A sarki kocsma bezárt, meg a fűszeres is, meg a tanácsháza, meg a posta is meg minden, viszont ezáltal elindult egy újfajta túlélési mechanizmus. A táplálék lánc alján lévő Bender-logok ma már mindent meghozatnak. Reggel öt órakor kinyit a sarki kocsma, oda cigarettát, kenyeret, tejet, meg mindent leraknak és tíz óráig lezajlik nemcsak a társadalmi élet, hanem minden a faluban. Természetesen számla nincs, mert ez a bolt be van zárva, franciakockás lapon írják mind a 80 embernek a nevét és pontosan elszámolnak velük, havi 10%-os kamat mellett az elfogyasztott étellel, itallal. De felénk csak ez járja, mert mi lenne, hogyha nekünk köllene eljárni boltba, meg mindenhová? Úgy számoljuk, ezt a havi 10%-ot, mint hogyha taxival hordatnánk magunknak az ételt, csak minden nap másik család fizetné. A fideszre meg azért is haragszanak most, mert a szociális ellátást képesek voltak úgy átszervezni, hogy a járási központba kell havonta egyszer bemenni a pénzért. Igaz, hogy akkor a gazdagabbak meg is szervezik a beutaztatásunkat, előre beszólnak a járási székhelyre, hogy mikor mennek a verebek pénzt fölvenni és döntő többségünkben tulajdonképpen nem is látjuk a segélyt. Eszembe jut, hogy tényleg jobban teljesít Magyarország, mert itt nemhogy a pénzbeli átutalással nem bíbelődnek, hanem a fölvett készpénzt, miután semmi banki szolgáltatás ezen a környéken nincs, átveszik, majd az ajtóban átadják az uzsorásoknak: a kocsmárosnak, a boltosnak, a projekt menedzsernek meg a fene tudja, kinek és megy tovább minden a maga útján. A kocsmárosnak Mercedese van, az igazi úr az egy Jaguárral, de újjal jár, fehérrel és a szó szoros értelmében dőzsölnek a nincstelenségben. Mégis, mi történik, amikor ezek az emberek egyszer majd rájönnek, hogy mennyire meg vannak minden emberi életformától fosztva? Föl fognak lázadni a Majmok bolygóján? Hisz lassan már az a fantasztikus film kezd megvalósulni, csak nem az Űrben, meg nem a távolabbi jövőben, hanem a porosodott kis falvainkban meg a mindennapi életünkben.

Nemrég – mondják -, volt egy nagy rendezvény itt a környéken, és maga még a viktor is megjelent, meg mondott volna is beszédet, de már nagyon sürgette az idő, így csak néhány emberrel kezet fogott és odakiabálta nekik, hogy jön ő majd legközelebb, akkorra gyűjtsék össze a kérdéseket. Ha hiszik, ha nem, a legnagyobb probléma ott volt, hogy a bográcsos vadpörkölt meg a kemencében sütött pácolt vadhús elkészült és tudni kell, hogy azt frissen kell elfogyasztani. Ráadásul, ha sokáig hagyják a pálinkát meg a bort, az meg megmelegedik ebben a piszkos időben és azért nem lesz élvezhető.

Ugyanúgy befelé panaszkodik a tanárember mint a volt mezőőr, mint az egész életét a Tsz-ben eltöltő gyalogmunkás, mert most már mindannyian egyformák vagyunk, nem úgy, mint régen. Nézze meg az úr – mondja az egyik – régen volt itt tanácselnök, párttitkár, téesz-elnök, annak is párttitkára, meg mindene. Most ugyanezt a dolgot egy ember végzi el. Egynél van az ustor, aki néha odaverhet, meg oda is ver nekünk, mert aki fizeti a zenészt, az muzsikáltat. Az pedig projektmenedzser – mondom én – akinek közvetlen bejárata van a világörökségi falunk nagy tekintélyű urához, aki ott polgármester is, Hollókőn. De, hogy mennyire egy tőről fakad ez az összes Bender-log ebben a történetben szerepelt a fidesz alapító, a szadesz alapító, akik mindannyian irtózatosan gazdagok és nemcsak romlott banánt esznek, hanem olyan autókkal járnak, mintha Manhettenben vagy Bécsben járnánk. Egyet viszont tudni kell: Bender-logoknak nem árt az alkohol, mert itt bizony az elmúlt években egyszer sem fújatták meg a szondát a gazdag uraknál, bezzeg, ha valaki sokat pofázik, a bicikliről is leszedik a rendőrök. Ez most az elfogadott világ. Mit lehet tenni? – mormogtak magukban és megállapították, hogy SEMMIT. No, akkor győzött a rendszerváltás!

 

Saulus

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>