Élni vagy létezni? – 19. Mosoly vagy grimasz?

Élni vagy létezni? Mosoly vagy grimasz?   Az előző részben kicsit aktualizáltam Neumann Jánosnak az életre és az entrópiára tett megállapítását. Azt írtam, az élet egy léket kapott hajó, melyet szivattyúi tartanak meg az entrópia tengerének felszínén. Bizonyára vannak, akikre az entrópia fogalmának értelmezése ijesztően hat. Pedig nem is olyan rémisztő az egész. Megpróbálom roppant […]

Élni vagy létezni? – 18. Felhő-deformációk

Élni vagy létezni? Felhő-deformációk   Vajon mi teszi azokat a bizonyos elektronfelhőket alkalmassá a végtelenül változékony élet fizikai megvalósítására? Ez is egy olyan eset, amikor kérdésben a felelet. A változékonyságuk okán alkalmasak a sokrétű, soklépéses, bonyolult, ám következetesen törvényszerűen működő reakciók véghezvitelére. Az élő organizmusok molekuláris felépítésében az ún. biogén elemek vesznek részt. Ezeket, jelenlétük […]

Élni vagy létezni? – 17. Felhők a horizonton

Élni vagy létezni? Felhők a horizonton   Szent-Györgyi Albert, a már idézett, 1960-ban írt tanulmányában arra a következtetésre jutott tehát, hogy az élet lényegi kérdéseinek megértéséhez egy egész dimenzió hiányzik a gondolkodásunkból. A problémák átlátásában ez a hiány akadályoz meg bennünket. Körvonalazta is a hiányzó dimenziót. „A szerzőben nincs semmi kétség afelől, hogy tulajdonképpen melyik […]

Élni vagy létezni? – 16. Új dimenziók

Élni vagy létezni? Új dimenziók   Ne ijedjen meg senki, nem a 3 (+1) kiterjedésű, (alig) ismert világegyetem értelmezésében akarok zavart kelteni, újabb dimenzió(k) megfoghatatlan beiktatásával. Csupán a gondolkodásunk horizontját szeretném, Szent-Györgyi Albert 1960-ban megjelent publikációjára támaszkodva, új irányok felé szélesíteni. Nobel-díjas biokémikusunk, a „Miért szubmolekuláris biokémia?” című írásában a következő problémát vetette fel: „Messziről […]

Élni vagy létezni? – 15. Még mindig fejen állunk

Élni vagy létezni? Még mindig fejen állunk   A Na/K-ionpumpa működésének elemzése óhatatlanul felvet néhány filozófiai kérdést is. Mindenekelőtt tisztáznunk kell magunkban azt a hatalmas különbséget, mely a természetes és a spontán kifejezés mögött lappang. A késői latin spontaneus kifejezés az önkéntelen, belülről fakadó dolog tartalmát jelölné. Használhatjuk még a kényszer nélküli, ösztönös, keresetlen, rögtönzött, […]

Élni vagy létezni? – 14. Fejen állva nézelődünk

Élni vagy létezni? Fejen állva nézelődünk   Elöljáróban el kell mondanom, ebben a részben a mondanivalóm olyan szikár lesz, mint a rendszerváltáskor füstölőn hagyott hering lehetett múlt nyáron az évszak legszárazabb napján. Nem tehetek mást, a legnagyobb szigorral végig kell mennem a sejtanyagcsere központi mozzanatának tárgyalásán. Minden, amit egészségről, közérzetről, testi állapotról mondani lehet, ehhez […]

Élni vagy létezni? – 13. Az ATP hatalma

Élni vagy létezni? Az ATP hatalma   A korábbi részek példáiban bemutatott 180 cm magas, 100 kg testtömegű, 50 éves férfiúnak, élete fenntartásához (pihenő állapotban) 133 kg, azaz 262,8 mól mennyiségű ATP-molekulát kell 24 óra alatt szintetizálnia. Ez a mennyiség, molekula-darabszámban kifejezve: 262,8 * 6,023 * 1023 = 1,583 * 1026 A szintézis időtartama, másodpercben […]

Élni vagy létezni? – 12. Foton-retúr

Élni vagy létezni? Foton-retúr   12 mól mennyiségű, 490 nanométer hullámhosszú foton tehát 1 mól mennyiségű hidrogént képes a széndioxid redukciójának során a szénhidrátokba bekötni, a fotoszintézis folyamatában. A természet törvényei szerint a kémiai reakciók az egyenlőség mindkét irányába végbemehetnek – attól függően, hogy melyik irányba való folyásuknak kedveznek a környezeti feltételek. Amennyiben az asszimilációs […]

Élni vagy létezni? – 11. Ezer amper

Élni vagy létezni? Ezer amper   „Akkor fogjuk valóban megközelíteni az élet megértését, a mikor valamennyi struktúra és funkció, valamennyi szinten… egyetlen egységbe olvad össze.” – írta Szent-Györgyi Albert 1960-ban, a Submolecular Biology bevezetőjében. Szerény lehetőségeink tárában vajon találunk-e olyan eszközt vagy módszert, mellyel ezt az egységet képesek leszünk elérni? Meg kell kísérelnünk! A Teremtő […]

Élni vagy létezni? – 10. A megismerés lépcsői

Élni vagy létezni? A megismerés lépcsői   Freund Tamás (1959-), Széchenyi-díjas magyar neurobiológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 2014-től élettudományi alelnöke. Az agykéreg működésének nemzetközi hírű tudósa. Kutatócsoportja olyan betegségek neurobiológiai kérdéseivel foglalkozott, mint az epilepszia, az oxigénhiányos agykárosodás, szorongás és a Parkinson-kór. Több mint kétszáz tudományos közlemény, tizenkét könyvfejezet szerzője vagy […]