Élni vagy létezni? – 25. Hány sejt az egy sejt?

Élni vagy létezni? Hány sejt az egy sejt?   A sorozatnak ez a része is egy olyan rész lesz, melyben a kedves Olvasónak meg kell ismerkednie és barátkoznia néhány idegen névvel, mert az élettani folyamatokban szerepet játszó vegyületeket nem lehet másképpen nevezni, mint ahogyan azt a tudomány teszi. Kárpótlásul betekintést nyerhet abba a csodálatos, ciklusokba […]

Élni vagy létezni? – 24. Még mindig az elemi töltések…

Élni vagy létezni? Még mindig az elemi töltések…   Azt a feltételezésünket, hogy a fehérjék közötti töltés-átadás általában nem közvetlen érintkezés, hanem a hidrát-burkok speciális vezetővé válása útján valósul meg, alátámasztja egy fontos energetikai körülmény is. Mint azt Szent-Györgyi Albert nyomán megállapítottuk, az élő rendszert alkotó fehérjék elektron kivonásával válnak reakcióképessé és tulajdonképpen vezetővé is. […]

Élni vagy létezni? – 23. „Charger-tranzit” 2.

Élni vagy létezni? „Charger-tranzit” 2.   Az elektronhiányossá alakított fehérje tehát a működőképes, „élő” fehérje. Ez az élettani mozzanat, a fehérje elektronfelhőjének aktiválása, megmagyarázni látszik azt a korábbi kérdésünket is, melyben az élettani áramlások szívó vagy nyomó jellegét firtattuk. Úgy tűnik, szívó rendszerű töltés áramlás valósul meg az élő rendszerekben – melynek végső hajtóereje a […]

Élni vagy létezni? – 22. „Charger-tranzit”

Élni vagy létezni? „Charger-tranzit”   Mint már Szent-Györgyi Albert megállapította, a fehérjék óriás-molekulái az élet hordozói ugyan, ám az életjelenségeket, vagy, ahogyan ő nevezte: az „élet-tüneteket” mégsem azok produkálják. (azzal együtt, hogy az enzimek aktivitása nélkül nem beszélhetnénk életről.) A professzor sokkal mozgékonyabb, hasznos energia-tartalommal bíró anyagi egységekben kereste az életműködésért felelős részecskéket. Így jutottunk […]

Élni vagy létezni? – 21. Energia-áramlatok

Élni vagy létezni? Energia-áramlatok   Valami megoldás-félére kellene jutnunk abban a kérdésben, hogy a lebontó anyagcserére alapozott élő rendszereken belül mi tartja mozgásban az elektronok áramlásait. A helyzet ugyanis az, hogy – szemben az ember által készített áramlási szisztémákkal – az élő anyag esetében aktív transzport nem fordulhat elő az energiahordozó továbbításának kérdésében. Jelen ismereteink […]

Élni vagy létezni? – 20. Töltés-átadások

Élni vagy létezni? Töltés-átadások   Bizonyára mindenki látott már futballmérkőzést. Általában 22 jól (ámbátor kétféle divatszínbe) öltözött ember (és akkor a kapusokat nem vettük külön a ruházat szempontjából) kerget egyetlen labdát a zöld gyepen, azzal a feltett szándékkal, hogy a helyére juttassa. Ez, a kívánt pozíció az ellenfél kapuja. Ha szabályszerűen terelik oda, a játék […]

Élni vagy létezni? – 19. Mosoly vagy grimasz?

Élni vagy létezni? Mosoly vagy grimasz?   Az előző részben kicsit aktualizáltam Neumann Jánosnak az életre és az entrópiára tett megállapítását. Azt írtam, az élet egy léket kapott hajó, melyet szivattyúi tartanak meg az entrópia tengerének felszínén. Bizonyára vannak, akikre az entrópia fogalmának értelmezése ijesztően hat. Pedig nem is olyan rémisztő az egész. Megpróbálom roppant […]

Élni vagy létezni? – 18. Felhő-deformációk

Élni vagy létezni? Felhő-deformációk   Vajon mi teszi azokat a bizonyos elektronfelhőket alkalmassá a végtelenül változékony élet fizikai megvalósítására? Ez is egy olyan eset, amikor kérdésben a felelet. A változékonyságuk okán alkalmasak a sokrétű, soklépéses, bonyolult, ám következetesen törvényszerűen működő reakciók véghezvitelére. Az élő organizmusok molekuláris felépítésében az ún. biogén elemek vesznek részt. Ezeket, jelenlétük […]

Élni vagy létezni? – 17. Felhők a horizonton

Élni vagy létezni? Felhők a horizonton   Szent-Györgyi Albert, a már idézett, 1960-ban írt tanulmányában arra a következtetésre jutott tehát, hogy az élet lényegi kérdéseinek megértéséhez egy egész dimenzió hiányzik a gondolkodásunkból. A problémák átlátásában ez a hiány akadályoz meg bennünket. Körvonalazta is a hiányzó dimenziót. „A szerzőben nincs semmi kétség afelől, hogy tulajdonképpen melyik […]

Élni vagy létezni? – 16. Új dimenziók

Élni vagy létezni? Új dimenziók   Ne ijedjen meg senki, nem a 3 (+1) kiterjedésű, (alig) ismert világegyetem értelmezésében akarok zavart kelteni, újabb dimenzió(k) megfoghatatlan beiktatásával. Csupán a gondolkodásunk horizontját szeretném, Szent-Györgyi Albert 1960-ban megjelent publikációjára támaszkodva, új irányok felé szélesíteni. Nobel-díjas biokémikusunk, a „Miért szubmolekuláris biokémia?” című írásában a következő problémát vetette fel: „Messziről […]