Élni vagy létezni? 45. – Célirányosan

Élni vagy létezni? Célirányosan   A sorozat korábbi, 18-ik részében citáltam Neumann János megállapítását, mi szerint az élő rendszerek kicsiny szigetek az entrópia növekvő tengerében. (Neumann volt az, aki a XIX. század entrópiával kapcsolatos súrlódási, hőtani elképzelését 1932-ben a kvantum-súrlódás entrópia-tételévé fejlesztette. Ezzel megalapozta a kvantum-entrópia elméletét.) Most vegyük komolyan egy kicsit, amit mondott. Üljünk […]

Élni vagy létezni? 44. – Csapdák a ködben 4.

Élni vagy létezni? Csapdák a ködben 4.   Akkor tehát a túlsúly kezelésének a problematikáját kellene górcső alá vennünk. Egészen pontosan: a Liebig-féle minimum-elv miatti, „minőségi éhezés” okán bevitt többlet-kalóriák, s a következtükben beállt testsúly-felesleg kérdését kellene átgondolnunk. Mindenféle divat nélkül, csupasz élettani szempontok alapján. A táplálék-többlet bevitelének lehetséges okáról már szóltunk: a szervezet harmonikus […]

Élni vagy létezni? 43. – Csapdák a ködben 3.

Élni vagy létezni? Csapdák a ködben 3.   Az élettani szempontból viszonylag optimálisnak tekinthető testtömegű emberek és az életmód összefüggéseiről szeretnék most pár szót szólni. Ebből nyilvánvaló, hogy a kórosan megváltozott, valóban korrekcióra szoruló korpusz-méretekre csak megszorításokkal igaz, amit mondok. Ezen esetekre külön ki fogok térni. Két gondolat erejéig vissza kell térnem az élet fogalmáról […]

Élni vagy létezni? 42. – Csapdák a ködben 2.

Élni vagy létezni? Csapdák a ködben 2.   A tudományos és a csak annak látszó érvelés között penge vékonyságú a határvonal. Olykor nagyon nehéz eldönteni, hogy valós vagy csak annak tűnő okfejtéssel találkozunk-e. Pedig nagyon jó lenne pontosan tudni, mi az igazság egy adott kérdésben, hisz életünk kisebb-nagyobb döntéseit a valós vagy vélt igazságok, a […]

Élni vagy létezni? 41. – Csapdák a ködben

Élni vagy létezni? Csapdák a ködben   Szent-Györgyi Albert véleménye szerint a Természet értelmes kérdéseinkre értelmes választ ad. Ez az anyagi világ oksági felépítése miatt lehet így. Ha az öntudatlan anyagot faggatjuk, akkor csak azt tehetjük, hogy valamiféle akciót indítunk irányába, s megfigyeljük, milyen reakciót váltunk ki ezáltal, vagyis, az anyag miként reagál. Megszoktuk már, […]

Élni vagy létezni? 40. – A látszat néha csal…

Élni vagy létezni? A látszat néha csal…   Az írás korábbi részében már céloztam arra, hogy a természetes jelenségek, összefüggések megfigyelése, helyes értelmezése és adoptálása sokat segíthet mindennapi életünk, s annak előfeltételeként: mindennapi élelmünk értelmes kialakításához. Roppant fontos persze, hogy valóban helyesen vonjunk le következtetéseket. Mit sem ér a megfigyelés, ha helytelen logikával ésszerűtlen cselekvést […]

Élni vagy létezni? 39. – Nem mindegy

Élni vagy létezni? Nem mindegy   Ahogyan korábban már utaltam rá, sajnos, hajlamosak vagyunk a megszokás vagy a tömeghatás akaratának engedelmeskedve, olyan magatartási formákat követni, melyek valódi hatását nem tudjuk vagy nem akarjuk felmérni, a maga teljességében. „Ha régen jó volt, jó lesz az most is!” Ha a többinek jó, jó lesz az nekem is!” […]

Élni vagy létezni? 38. – Ködös jövő

Élni vagy létezni? Ködös jövő   A burgonya sikertörténetének következő állomása a sült krumpli volt. Ahogyan megszoktuk ebben a kérdésben, erre is többféle anekdota született az idők folyamán. Van, aki szerint a spanyolok felgyújtott hajóján, az ott tárolt pityóka spontán karamellizálódása hozta meg a közismert eredményt: a héjában sült krumpli illatára felfigyeltek, megkóstolták, megszerették, s […]

Élni vagy létezni? 37. – Ködös múlt 3.

Élni vagy létezni? Ködös múlt 3.   „Az újkori kapásnövények tanulmányozását hosszú ideig elhanyagolta a magyar néprajztudomány. Szinte úgy haladtak el etnográfusaink a burgonya mellett — ami nélkül talán már el sem lehetne képzelni az életet —, hogy alig vették észre. Feltehetőleg a gyűjtőkben és a kutatókban is élt az a szemlélet, ami a burgonyát […]

Élni vagy létezni? 36. – Ködös múlt 2.

Élni vagy létezni? Ködös múlt 2.   Gaspard Bauhin svájci származású orvos és botanikus volt az első szakíró, aki 1599-ben, Bécsben megjelent munkájában a burgonya ételként való felhasználásáról írt. Bourgogne-ban szerzett tapasztalatait vetette papírra – sokan emiatt tartják valószínűnek, hogy a magyar nyelvben, mint burgonya, vált közismertté a növény elnevezése. Egy másik legenda szerint viszont […]