A vörös terror – 115. Terebélyesedő problémák

A vörös terror Terebélyesedő problémák   A tanácskongresszus lankadatlan hévvel folyt. A Népszava június 18-i számában arról számolt be, hogy a tanácskozás az ország egyik legfontosabb, legégetőbb kérdésével foglalkozott: a kenyérrel. Vagyis az agrártermelési gondok felszámolásával. Természetesen, a cikk nem kezdődhetett másképpen, mint a régi rendszer átkozásával. Mintha az tehetett volna bármit az 1919-es élelmiszerhiányról. […]

A vörös terror – 114. Fojtogató nyárelő

A vörös terror Fojtogató nyárelő   „A dunántúli ellenforradalomról is sok szó esett. Sokan erélyeskedtek, pedig erre semmi szükség. A politikai életben is ugyanazok a harci elvek érvényesülnek, mint a háborúban. A városok nagy szervezett tömegei kisebbek ugyan, mint a falvakéi, de egy tömegben a város a nagyobb, amely minden faluval úgyszólván külön végezhet vagy […]

A vörös terror – 113. Felidézni a kimondhatatlant

A vörös terror Felidézni a kimondhatatlant   Ebben a részben nem én beszélek. A terror történéseivel egykorú írásoké a szó. Ez történt. Így látták, akik akkor éltek.   „A gazdasági és pénzügyi helyzetről számoltak be a tanácsok kongresszusának hétfői ülésén Varga Jenő és Lengyel Gyula népbiztos elvtársak. Sivár, szomorú örökséget vett át a proletariátus ebben […]

A vörös terror – 112. Még mindig elvtársak, továbbra is egymás között

A vörös terror Még mindig elvtársak, továbbra is egymás között   Alig ért véget a pártkongresszus, máris újabb, általános bolsevik rendezvény zajlott a lassan haldokló honban. A tanácsok országos gyűlését ültették össze, hogy az legalább formálisan, legalább a saját, különös működési rendjüknek megfelelően, államjogilag legalizálja a kormányzótanács addigi működését, s egyúttal felhatalmazást adjon további országvesztésükre. […]

A vörös terror – 111. Elvtársak, egymás között

A vörös terror Elvtársak, egymás között   A pártkongresszuson, mint írtam, ádáz viták zajlottak a névadás körül. A márciusban, koraszüléssel létrejött pártfúzió szüleményét valamilyen irányba terelgetni kellett, s nyilvánvaló volt, hogy amelyik szervezeten belüli felekezet győz a névadásban és a program-hirdetésben, az fogja az egész hatalmi öszvért irányítgatni. A kommunisták oldalán bevetette magát a harcba […]

A vörös terror – 110. Kun és Kunfi

A vörös terror Kun és Kunfi   „Munkások! Elvtársak! A Magyarországi Szocialista Párt kongresszusát június 12. és 13. napjára hívjuk össze. A pártgyűlés ideiglenes napirendje: A különböző bizottságok megválasztása. Jelentések. A pártprogram módosítása. A ‘pártszervezeti szabályzat módosítása. Az ország gazdasági és politikai helyzete. A pártvezetőség és ellenőrző bizottság választása. A vidéki küldöttek elszállásolásáról a párt-titkárság […]

A vörös terror – 109. Szabadrablás

A vörös terror Szabadrablás   A proletárdiktatúra, a vezérei által tett ígérgetések, demagóg kijelentések ellenére, csak nem akarta valóra váltani a gazdasági magasabbrendűségébe vetett hitet. Tekintve, hogy a mezőgazdaság az 1919-es termés betakarítása előtt állt, azon nincs mit csodálkoznunk, hogy élelmiszerből igen szerény volt az ellátás. Csak azokat a maradék készleteket tudták el- felosztani, amit […]

A vörös terror – 108. Túl a Dunán…11.

A vörös terror Túl a Dunán… 11.   Csornán is a Szamuely különvonatán szolgáló Lenin-fiúk hajtották végre az akasztásokat. A majorsági udvaron felsorakoztatott elítéltek közül, még az indulás előtt, kiszólították Perepatits Zsigmond bősárkányi vegyeskereskedőt és Magyar Ernő csornai jegyzőt. Perepatitsnak a fiára való tekintettel adtak kegyelmet. Antal nevű, 19 éves gyermeke ugyanis a győri kommunista […]

A vörös terror – 107. Túl a Dunán… 10.

A vörös terror Túl a Dunán… 10.   Pünkösdvasárnap Csornára ment Tarcsai István rábapordányi segédjegyző, hogy a falujabeliek kívánságára megtudja, mi történt a járási székhelyen, mi lett a sorsuk a még haza nem ékezett férfiaknak. Csak imitt-amott látott vöröskatonákat, megnyugvással konstatálta, milyen nyugodt a város az ünnepen. Nem beszélt senkivel, őt sem szólította meg senki. […]

A vörös terror – 106. Pünkösd

A vörös terror Pünkösd   A hét végi ünnepre való tekintettel, ennek a résznek a tartamára, megszakítom a vörösök által elkövetett rettenet tényszerű felsorolását. Helyette inkább arról beszélek, milyen lehetett volna 1919 Pünkösdje, ha az piros lehetett volna, s nem vörös. Az elnevezés a görög Pentecostes szóból ered, mely utalás arra, hogy a Húsvét szombatját […]