Egyetértek az ellenzékkel

Egyetértek az ellenzékkel

 

Tamer Mohamed

Az elmúlt hétfő az utolsó dátum volt, amikor az ENSZ irányítása alatt összeültek a G3-ak, a szíriai válság diplomáciai megoldására. Keresik a békés megoldás lehetőségét. A tanácskozás dátumát többször elhalasztották, azért mert az ellenzék, akik Szaúd-Arábiában tervezték a gyülekezést, késtek. Nagy vita volt közöttük és az irányítóik között, ez volt az oka a késedelemnek. Az ellenzéki képviselők nem akartak részt venni a tárgyaláson, határozottan ki is jelentették, hogy nem jönnek el, de a rabszolgának mikor volt döntési joga? – kérdezhetjük, hiszen ők nem tudják kivonni magukat az eseményekből. A meghívó amerikaiak Genfben, a tárgyaló kastély melletti szállodában helyezték el őket, és ott kellett várniuk az amerikai parancsot. Eközben az USA és Oroszország külügyminiszterei folyamatos tárgyalásokat folytattak és ezt követően érkezett az amerikai külügyminisztériumi megbízottól, hogy az ellenzéknek el kell mennie és ez nem felkérés, hanem parancs. Ezért nem volt választási lehetőségük sem, csak teljesíteni az amerikai parancsot. Azért is szabadkoztak a részvételtől, mert nincs milyen alternatívát felmutatni, ezért előre tudták azt is, hogy számukra nem megfelelő ez a tárgyalás. Jól tudták, hogy az igazi terrorista erő a szíriai hadszíntéren található, az Al-Nostra és az Al-Kaida, az ISIS, s ezek a szervezetek nem vehettek részt semmilyen tárgyaláson. Az egész helyzet azért tragikomikus, mert teljesen nyilvánvaló, hogy Amerika és Izrael alapította ezeket a terrorszervezeteket, a tőlük származó dokumentumok is ezt bizonyítják, tehát nincs tévedés, most pedig ők akarnak ellenük fellépni. Most ennek a két országnak a kezében van a döntés, hogy tovább folytatják a terrorizmust vagy megállítják azt. Ezért ez a Genf3 nem más, mint egy tragikomikus színdarab. Annak ellenére, hogy az ENSZ döntése a tárgyalás, 2054-es határozatával, amelynek lényege, hogy a résztvevő delegációknak feltétel nélkül kell érkezniük, előre semmiben nem határozhatnak, csak a helyszínen, a tárgyalások során. A szíriai ellenzék, akik Szaúd-Arábiában gyülekeztek és nem szívesen vettek részt a megbeszélésen, szervezkedni kezdtek, még a tárgyalást megelőzően és több feltételt előre megfogalmaztak az érdemi tanácskozás előtt. Kijelentették, hogy ez a konferencia biztosan megbukik, mielőtt elkezdik. Ebben a véleményükben egyetértek magam is, mert az ellenzék emlékezik arra a közelmúlt eseményére, amikor Isztambulban sajtókonferenciát tartottak, ahol őket fényezték, csak őmiattuk hozták létre. Marakisi, a híres politikusnő is részt vett ezen a konferencián, amelyről elmondta, hogy a szervezők a hátsó sorban ültették le a szíriai ellenzéket, pedig őmiattuk lett összehívva az egész sajtótájékoztató. Ez is megmutatta, hogy mennyire értékelték, mennyire tartották a jelenlétüket. Az amerikai és a francia delegáció, néhány arab ügynök is beszédet tartott ezen a konferencián, a szíriai ellenzék azonban nem szólalhattak fel. A konferencia szervezői szó szerint azt mondták, hogy „fogjátok be a szátokat, nektek nem szabad beszélnetek!” Ők csak mint bábuk lehettek jelen. Az egészben a legmegalázóbb az volt, hogy a konferencia döntéseit elfogadták, pedig a műholdas közvetítéssel az egész világ láthatta a jelentéktelen és megalázó szerepüket.

Ez a tanácskozás is bizonyította, hogy a Szíriában zajló háború nemzetközi konfliktus, hiszen számos országnak érdeke az ott folyó harc. Most pedig ugyanez az – báb- ellenzék van jelen Genfben, hogy a G3-on részt vegyenek.

Ez az egész tanácskozás ellenkezik minden elképzelésükkel, de hogy jelen vannak, ez is azt bizonyítja, hogy Amerika kényszerítette őket a részvételre. Ezért nem akartak jönni és ezért volt a sok időmódosítás, azért mert tartottak attól, hogy az isztambuli forgatókönyv fog megismétlődni.

A mostani G3 tanácskozáson azonban most egy zseni szíriai delegációval fognak találkozni, akik Szíria államot képviselve ülnek le a tárgyalóasztal mögé. Nagyon híres ez a delegáció, Bassár el-Dzsaferi a vezetőjük, akit senki sem tudott még legyőzni egyetlen témában sem. Felkészült és igen tájékozott, nagy tudású politikusnak tartják. Ő biztosan szembesíteni fogja az ellenzékieket az isztambuli szégyenletes részvételükre, várhatóan ő is megismétli a felszólítást, hogy „fogjátok be a szátokat, ti nem képviselhetitek Szíriát”. Ezeknek az ellenzéki csoportoknak a történelem szemetes kukájában lesz a helyük.

Az egész találkozóban az a legfurcsább, hogy idáig senki nem tudja sem a programjukat, sem az ellenzéki delegáció részvevőinek a nevét, szándékosan akarják az utolsó pillanatig titokban tartani. De Mesztura ENSZ megbízott lett megbízva a tárgyalás vezetésével. Ő sem ártatlan a jelenlegi állapotok kialakulásában, mert Szaúd-Arábia érdekeit képviselve egyáltalán nem nevezhető semleges politikusnak. De amit tudni lehet a Genf-3 konferenciáról, hogy szír-szír tárgyalást kell folytatni, semmilyen idegen érdekeltség ne szóljon bele, a terrorizmus ellen próbáljanak meg tárgyalni, később pedig alakítanak egy egységes nemzeti kormányt, népszavazás alapján, amely során új alkotmányt is megfogalmaznak. Az ellenzékiek belátták azt is, hogy a jelenlegi célkitűzések túlnőnek az ő képességeiken, a csatatéren nincs semmilyen hatásuk, de a NATO propaganda próbálja úgy mutatni őket, mintha a legfontosabb erő volnának a tanácskozás során. Ők mint az ellenzék képviselői. Az első napon azonban kiderült, hogy szó sincs szír-szír tárgyalásról, az ellenzék tagjainak csupán személyazonosságuk szíriai, lelkükben mind más ország érdekeit képviselték, nem pedig Szíriáét. Mivel az ENSZ megbízott nem semleges, ezért Szaúd-Arábia nyomására elérte, hogy a terroristák képviselői is bekerüljenek a tárgyalók közé. Ez a döntése teljesen ellentétes a nemzetközi megállapodásokkal, hiszen a terroristák a nemzetközi jog szerint lettek annak minősítve. Hogy De Mesztura mennyire cinikusan viszonyult, abból is kitűnt, hogy Törökország kérésének is eleget téve, a szíriai kurdokat nem engedte, hogy részt vegyenek ezen a tárgyalásokon. A Demokrata Párt, amely a legerősebb kurd párt, harcolt a legerősebben az Al-Nostra és az ISIS ellen, ezért számukra is megalázó volt a kizárás. Ez a döntés azonban azt bizonyítja, hogy Erdogán török miniszterelnök is és Szaúd-Arábia is védik a terroristák érdekeit. Anyagilag és logisztikailag mind a mai napig segítik őket, mert az amerikai cionisták parancsát hajtják végre.

Tehát ennek a genfi tanácskozásnak semmilyen értelme sincs, csak veszteséges az egész. Mindenki tudja, hogy a szíriai válság megoldása vagy a harctéren a szíriai arab hadsereg a szövetségeseivel fogja eldönteni, vagy egy amerikai parancs hoz változást a térségben.

Miközben a világ a szíriai válság megoldására figyelne, Erdogán, török államfő ez idő alatt a saját szerepét azzal akarja felnagyítani, hogy az orosz vadászrepülők légtérsértéséről szónokol. A helyzete Törökországban egyértelmű, ő már bukott politikus, most azzal szeretné felnagyítani a jelentőségét, hogy a NATO védelmét emlegetve kifejtette: ha az oroszok sűrűn berepülnek a légterükbe, akkor a szövetségesektől kérnek segítséget, hogy védjék meg őket. Megint kérte az orosz külügyminisztert, hogy személyesen Putyin elnökkel akar ez ügyben találkozni.

Visszatérve a szíriai ellenzék helyzetére, elmondható, hogy nem ők az egyetlen szervezet, akik általában külföldön élnek és csak egy-egy külső erő parancsára mozdulnak. Nemrég volt az iraki ellenzék részvétele egy hasonló tanácskozáson, akik ugyanúgy viselkedtek, mint most a szíriaiak. Őket is ötcsillagos szállodába helyezték el, ők is minden jólétet megkaptak, de csak parancsra léphettek. Részvételük a nemzetközi tanácskozáson azt eredményezte, hogy Irak szétesett és egy sikertelen ország sikertelen kormánya irányít, teljes anarchiában. A világ öt legsikertelenebb országai között található Irak, amely az amerikai terrortámadás előtt a térség egyik legerősebb vezető állama volt. A mostani ellenzék „kolduskodik” a világ előtt. Személyesen is tapasztaltam, hogy az iraki delegáció az Arab Ligától kért anyagi segítséget, ami az egyik legnagyobb szégyen az iraki népre nézve, hiszen az ellenségnél kolduskodtak. Szégyentelenül kéregetnek, miközben az egész világ láthatta, hogy Szaddám Huszein diktátor és az ostrom alatt, majd a háború után is sok-sok arab országot tudott bőkezűen segíteni, nem volt szükségük alamizsnára.

Szíria láthatja, hogy a szíriai úgynevezett ellenzék közreműködésével az irakiakhoz hasonló helyzetbe sodorhatja az országot és ezt a szíriai népnek is tudnia kell.

A Genf-3 tárgyalás azért is van bukásra ítélve, mert Szaúd-Arábia pénztárcája még mindig nyitva áll a terroristák előtt, Törökország is folytatja a segítésüket. Ennek ellenére vannak, akik számítanak a tárgyalás sikerére, nem gondolnak arra, hogy ez csak egy nemzetközi szemfényvesztés. Szíria tudja azt, hogy mindez csak egy rossz színdarab, amely nem más, mint az amerikai politika sok arcából az egyik. A szíriai kormány képviselői mindezek ellenére is elmentek a tárgyalásra, mert bizonyítani akarják, hogy érdekük a terrorizmustól való megszabadulás és szorgalmazzák, hogy igazi szír-szír tárgyalás jöjjön létre. Az ellenfél, a terroristákkal együtt érzik a keserű katonai megbukást, főleg a szíriai arab hadsereg utóbbi időben tapasztalható sikerei tükrében. Ezért az ellenzékiek most a tárgyalások során a legfontosabb feltételként szabják, hogy fegyverszünetet érjenek el, mert félnek, hogy mindent elveszítenek, a bukás elől így akarnak megmenekülni. Mindez azt is bizonyítja, hogy mennyire felbomlóban van az egységük.

Az eseményekből észrevehető az is, hogy korábban Törökország jelentős szerepet töltött be a szíriai konfliktusban, napjainkra már ez egészen kicsire zsugorodott, mivel az oroszok erőteljes fellépésének köszönhetően a mozgásterük leszűkült. Nem mernek lépni, félve az oroszok fellépésétől. Az európai szerep is háttérbe szorult, Katar sem jelentős már. Most csupán a szaúdi és az amerikai oldal maradt, míg a másik oldalon az erős szíriai képviselet, amely a sok győzelmet arató hadsereg által támogatottan határozottan vesz részt a megbeszéléseken. Mellettük tudják Oroszországot és Iránt, ami sokat segít a védelmükben, hogy ne tudják Szíriát semmivel sem megzsarolni. Az előző genfi tárgyalások során az ellenzék már az egész hatalmat akarta magának, Aszad elnök távozását követelve. Most, amikor a helyzetük már egyáltalán nem kedvező, érzik Aszad elnök erősödését, már annyi csupán a kérésük, hogy egyedül ők legyenek Aszad elnök tárgyalópartnerei, a többieket zárják ki. A szíriai helyzetet értékelve a nemzetközi megfigyelők szerint is jelenleg Aszad elnök népszerűsége megnőtt, egy új választás kiírásakor legalább 70 százalékos a győzelmi esélye. Nem véletlen, hogy a genfi tárgyaláson a szaúdiak azt akarják elérni, hogy Aszad elnök távozzon a kormányfői székből, mert érzik, hogy ha marad, akkor az ő helyzetük eleve bukásra van ítélve.

Azt hiszem, hogy az amerikaiak és az oroszok a háttérben rég megegyeztek a térség forgatókönyvében, és az USA beleegyezett az orosz megoldásba Szíriában, ezek azonban nem jelennek meg ilyen élesen, ezért hozzák létre a konferenciát, hogy ne legyen ennyire egyértelmű a bukásuk. Az eredmény már előre ismert, most csak a világ előbbi színjátékot akarják levezényelni. Amerika ha igazán akarja, egy nap alatt megállíthatja a háborút, hiszen a terrorista szervezeteket ők alapították, ők irányítják és pénzelik, s Szaúd-Arábiának is ők adhatják a parancsot, hogy megállítsák az anyagi finanszírozást. Ha ez megtörténik, akkor a világ jelenleg egyik leggazdagabb emberét, Omar Bagdadi kalifát hamarosan úgy fogjuk látni, mint kolduskodik az utcán.

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>