Nem,nem soha! – FELSŐŐR

Szombathelytől 35 km-re nyugatra, Graztól 88 km-re északra, Bécstől 128 km-re délre, a szomszédos Alsóőrtől 2 km-re, a Pinka partján fekszik. Közlekedési kapcsolatai jók: tőle nyugatra halad el az A2-es autópálya. Itt találkozik a Kismartonba menő B50 főút a Szombathelyre menő B63 és a Németújvár felől jövő B57 főúttal. A városi elkerülő út a B63a jelű főút, amely nyugati és északi irányból épült ki. Vasútállomása a Friedberg–Rohonc-vasútvonalon található. Neve a határvidékre telepített őrökre utal. A német Oberwart a magyar név tükörfordítása. A település története a magyar honvisszafoglalás után kezdődött, amikor ez a terület a nyugati magyar határvédelmi rendszer része lett. A magyarok szokás szerint a határvidékekre csatlakozott törzseket telepítettek. Így az itt alapított határőrtelepülés első lakossága székely eredetű volt. Kiváltságait királyaink többször megerősítették. A hagyomány szerint az ősi település eredetileg mai helyétől 3 km-re északnyugatra feküdt. Ez az ősi település IV. László királynak az osztrák herceg elleni hadjárata során pusztult el. Felsőőrt 1327-ben “Superior Eör” néven említik először abban az oklevélben, melyben Károly Róbert király, az Újvár és Borostyánkő várak között tartózkodó királyi őröket (spiculatores nostri) nemcsak a régi (IV. Béla, V. István és IV. László) királyok idejében élvezett kiváltságaikban erősíti meg, hanem egyszersmind az országos nemesek közé is sorozza és részükre külön „őrnagyságot” (az átiratban: eörnaghsag) szervez. Ugyanekkor az őrnagyukká kinevezett Felső-őri (Péter fiának) Miklós ispánnak (comes) meghagyja, hogy szorgalmasan gyűjtse össze e nemes őröket régi lakóhelyükre, határaikat a szomszédosok határaitól különítse el, s általában őrizze és tartsa meg őket régi szabadságukban. Szen János evangélista tiszteletére szentelt temploma 1350-ben már állt, később a templomot a Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték. Plébániája 1443-ban már létezett. 1427-ben “Ewr”, 1441-ben “Poss. Felsewew”, 1455-ben “Ffulor superior”, 1481-ben “Ewr”, 1482-ben “Felse Ewr”, 1496-ban “Felsew Ewr”, 1499-ben “Felse Ewr” néven említik a korabeli forrásokban. Az oklevelek szerint a település 1427-ben Németújvár, 1441-ben Kőszeg, 1496-ban pedig Vörösvár uradalmához tartozott. Már a 15. században ismeretesek név szerint is az itteni közbirtokos nemesi családok (1436-ból az Őri, 1455-ből a felső-őri Ördög és Jakab, 1479-ből és 1499-ből a felső-őri Nagy, 1482-ből a felső-őri Gedöcs családok). A középkorban vám és királyi harmincadszedő hely volt. Vas vármegye monográfiája szerint “Felső-Eör székhelye a hasonnevű járásnak. Van járás birósága, telekkönyve, adóhivatala, posta és távírdája, vasúti állomása, kisdedóvója. Van továbbá három takarékpénztára s hogy az egyesülési szellem is elég élénk e városban, azt igazolja a számos fennálló egyesület: a Casino egylet, Polgári olvasókör, Ifjúsági kör, Magyar dalegyesület, Kórház-egyesület, Korcsolya-egyesület, Lövész-egylet. A város határának nagy része fenyvesekből áll. A művelés alatt álló s páratlan apróra eldarabolt föld agyagos és sovány s a nép nem annyira földje jövedelméből, mint inkább favágásból, ácsmunkából, fa- és marhakereskedésből él. Ipara a városnak egyáltalán nincsen s az itt élő kevés számú iparos tisztán a helyi fogyasztás számára dolgozik. A nép józan és rendkívül szorgalmas, igényei alig vannak s főleg burgonyával és hajdinával él.” 1910-ben 3912 lakosából 3039 magyar és 842 német volt. 1911. október 11-én megnyílt a kórház. Az első világháborúban az itteni férfiak főként a 83. honvéd gyalogezredben szolgáltak, a háborúban 150 felsőőri esett el. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott. A trianoni és saint germaini békeszerződések Felsőőrt magyar többsége ellenére a háborúban éppúgy vesztes Ausztriának ítélték. Ebbe a lakosság többsége nem nyugodott bele. 1921. október 4-én itt kiáltotta ki Prónay Pál alezredes a Lajtabánságot, amelynek fővárosa lett, ugyanis itt a lakosság jobbára magyarokból tevődött össze. A miniállam csak néhány hétig élt és november 26-án a település osztrák fennhatóság alá került. A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt plébániatemploma 1463-ban épült gótikus stílusban elődje, melyet Szent János apostol tiszteletére szenteltek már 1350 előtt is állt. A templomot 1728-ban, majd 1778-ban átépítettek. Főoltárképét Dorfmeister István festette 1789-ben.

A Magyarországtól elcsatolt települések rövid leírása, hogy tudjuk, mi értéket vettek el tőlünk. Minden héten bemutatunk egy-egy települést. Kérjük, akinek van emléke vagy kapcsolódása az adott helyhez, ossza meg velünk.
Köszönettel: Kun Attila, alittanuk@gmail.com

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>