Hazánk nem rés, hanem erős bástya!

Hazánk nem rés, hanem erős bástya!

 

Nyomor ide, munkanélküliség oda, rekord gyorsasággal kelnek el manapság az ingatlanok Budapesten és környékén. Megindult a totális felvásárlás, nem számít mik az árak, a pénz nem számít, az van bőven! Mivel tudvalevőleg a sok-sok pénz és ez által a hatalom mindig a nagyvárosokban tenyészik a legjobban, ezért Mózes népe főként ott váltja valóra Simon Peresz nagy álmát. Mivel az orosz oligarcha hitsorsosok némi lépéshátrányban vannak a magyar-izraeli kettős állampolgárokkal szemben, nekik nem maradt más a zsíros koncból, mint a világviszonylatban is páratlan magyar vidéki fürdővárosok, mint pl. Sárvár, Hévíz, Zalakaros stb.. Aki eddig sikeresen betegre lopta magát valahol a világban, annak Magyarország most már szabad préda, de úgy is mondhatnám, hogy a XXI. századi Kánaán. Ahhoz képest, hogy ezeken a helyeken úgy fogynak a méregdrága ingatlanok és latifundiumok, mint a TESCO-ban az akciós virsli szilveszterkor, a Dunától északra, keletre és délre még bagóért sem lehet eladni az ingatlanokat, mert akkora ott a nyomor, a bűnözési hullám és a menekültáradat! És ezen a ponton érkeztem el a harmadik okhoz, hazánk és Európa jelenlegi legnagyobb csapásához, a menekültáradathoz. Ez az amerikaiak és az európai puccerjeik által előidézett átkos jelenség mára olyan gigászi méreteket öltött, hogy azt már képtelenség humánusan kezelni. Mély meggyőződésem, hogy ez rövid időn belül az EU nevű életidegen tákolmány megszűnésével fog járni. Ugyanis a déli, mediterrán tagországok (Olaszország, Spanyolország, Görögország stb.) nem fogják örökké tűrni, hogy a szervezet “erős kutyái” (Németország, Franciaország, Anglia, “Izrael”) rájuk erőszakolják a soha nem látott bibliai exodust, amely immár milliós nagyságrendű! Természetesen, ehhez még hozzájárul a gazdasági és a pénzügyi terror tarthatatlansága is, amely szintén egyre nehezebben kezelhető társadalmi elégedetlenségeket is von maga után. Ezért aztán józan emberi logika szerint a német-francia- angol-amerikai és izraeli ötös európai rémuralmának a napjai meg vannak számlálva. Itt már más megoldás nincs, mint Brüsszelt, “Európa fővárosából” visszaminősíteni egyszerű belga fővárossá, visszaállítani a határokat és az államok önrendelkezését! A nálunk sokkal nagyobb, gazdagabb és szerencsésebb történelmű államokban már önmagában a tömeges közép-európai munkaerő beáramlás és a máig tartó világgazdasági válság is feszítő, robbanás előtti társadalmi feszültségekhez vezettek, de ezt a mértékű exodust már ők sem képesek kezelni, ahogyan mi sem. Az Unióval való általános szakítás egyenes következménye lesz, a kontinens hatalmi viszonyainak az átrendeződése is, akár csak a két világháború előtt. Ennek folytán újra felszínre kerülnek majd az angol- francia-német érdekellentétek is, amelyeket az elmúlt 70 évben úgy-ahogy próbáltak mesterségesen a szőnyeg alá söpörni. A kisebb államoknak, mint mi, meg újra lehet majd választani, hogy melyik mögé állnak be szekértolónak és csicskásnak. Azt hiszem, nem vagyok vészmadár, ha azt jósolom, hogy mi, a történelmi tradícióinkhoz híven megint a vesztes oldalra fogunk sodródni -, ahogy azt mindig is tettük! Veszteni valónk már nem sok van, mert a fentiek alapján csonka hazánk már csak papíron a miénk, a tudatos genocídiumunkról már nem is beszélve. Hiába építünk mi 4 méteres kerítéseket a déli határon adó százmilliárdokból, a mindig is kegyelt szerbek addig fognak smúzolni az Antant jótevőiknél, amíg le nem bontatják velünk. Bizony mondom amicéim, a mi humánus szerb “testvéreink” sokkot kaptak a hírre! Nebojsa Stafonovic szerb belügyminiszter szerint, nemzetközi jogszabályokba ütközik a magyar határzár! Ja, és még azt is mondta a derék bojnyik, hogy nem akarnak Auschwitzban élni! (Az anyám boldogságát!) Na, ja, talán meg kéne erről kérdezni a két világháború után lemészárolt magyar családok megmaradt leszármazottait és a srebrenicai mészárlások áldozatainak hozzátartozóit – tudnának erről mesélni, gondolom. Igen, mi nem kaptunk sokkot, amikor elrabolták tőlünk a mi gyönyörű és értékes Bánátunkat és úgy mészárolták le szisztematikusan az ott élő őshonos magyar lakosságot, akár csak a haszonállatokat! És ez vonatkozik minden “humánus” és “érzékeny” szomszédunkra is.

Na, de lépjünk tovább, mert van nekünk ellenségünk itthon is szép számmal. Most nem nagyon akarok neveket kiragadni ebből a nyüzsgő hazai fagocita tengerből, mert az egyébként sem oszt és nem szoroz. Hanem az már hovatovább elkeserítő és világviszonylatban is példátlan, hogy ebben az országban nincs egyetlen olyan nemzeti ügy sem, ami mögé (mellé) egyként sorakoznának fel, ideológiai hovatartozástól és pártállástól függetlenül! És itt most nemcsak a pár ezer kitartott, tolvaj politikusról van szó, hanem az általuk pórázon vezetett, agymosott szavazók és szimpatizánsok millióiról is! De, hogy valahogy jellemezzem ezt a lehetetlenül abnormális helyzetet, mégis ki kell ragadnom a nemzet testét zabálók közül egy nevet, a miheztartás végett. Ez most jelen esetben nem más, mint a “magyar” szocialisták remélhetően kérész életű kopasz vezére, a Tóbiás Józsi. Whoopi Goldberg magyar kopasz reinkarnációja azt tudta mondani a határzár emelésével kapcsolatban, hogy: “A szocialisták közös hitvallása, hogy minden ember egyenlő, sem származásra, sem vallásra, sem politikai véleménye alapján nem lehet kirekeszteni senkit!” (Jézus Máriám!) Na most, túl a sablonos süket dumán, mégis hogy a vérviharban képzelik ezt a szocialista, liberátor-demokrata, meg különböző boldogságos, szivárványos hölgyek, urak, elvtársak? És velünk mi lesz? Mi lesz a mi saját tönkretett, utcára küldött és hajléktalanná tett sok millió szegényünkkel, éhezőnkkel és cigányunkkal? Őket hová szándékoznak tenni a honi szájtépő, milliárdos Pio atyák és Teréz anyák? És mégis, mennyiben gondolkodnak? Mondjuk százezerben? Elég lesz? Legyen talán a triplája, aztán majd jön a szaporulat és a vegyes házasságok sokasága. Így már jó lesz? Józsi? Elég volt már ebből az álemberségből a mások rovására! Minden hatalmas nemzeti tragédiánkat a hozzád hasonló tehetségtelen, ingyenélő nagyszájúak miatt kellett elszenvednünk, amit soha nem fogunk kiheverni. Két dolgot tehettek, Józsi! Vagy a titeket tejben-vajban fürdető nép létérdekeit pártoljátok, vagy a pofátokat befogva sunyin lapítotok, amíg tehetitek! De, ha ez nem megy nektek, akkor meg lehet fogadni a volt főnököd tanácsát és el lehet innen húzni olyan helyre, ahol aztán minden lehettek, csak ingyenélő, szófosó, kitartott milliárdosok nem! Mert szerintem annál aljasabb dolog nincsen, mint az összezabrált sok százmilliós, kiemelt zöldövezeti, idegen szemek elől elzárt, őrzött-védett, proletár arisztokrata palotákból osztogatni az észt meg az emberséget a mások bőrére! Az a baj még veletek Józsikám, Ferikém, Tibikém, Ágicám, meg ahányan csak vagytok, hogy sehol, egyetlen országnak nincsen olyan “ellenzéki” pártja, amely a saját hazáját égeti szénné folyamatosan a nemzetközi fórumokon, rajtatok kívül! Még a legprimitívebb balkáni népek kitartott elitje is egy emberként összefog egymással, ha a nemzetük üdve a tét! Mert itt már régen nem a kicsinyes gyűlöletkeltésről, a pártcsatározásokról, a népszerűség-hajhászásról és a még primitívebb önös érdekekről van ám szó Jocikám, hanem bizony a maradék porig pusztított hazánk megmaradásáról, vagy eltűnéséről, a térképről. De, most, hogy így rám jött a beolvashatnék, azt is elmondanám még, hogy ha a mi saját határainkon túlra szakított véreinkkel csak fele ilyen humánusak lettetek volna, (ahogy nem voltatok) akkor nem buktatok volna a választásokon akkorát, mint az ólajtó! Meg aztán ez nem ám az örökké meleg Balkán és a mediterrán térség Józsikám! Itt bizony kemény telek is szoktak ám lenni! Itt nemcsak etetni, itatni, ruházni meg orvosilag ellátni kell a bantu és a tálib “aranyhordát” hanem bizony masszívan fűteni is kell rájuk telente! És akkor a helyi őslakosság pszichikai mellékhatásairól még nem is beszéltem. Most már ott tartunk ez ügyben is, hogy néhány megélhetési szellemóriás, belvárosi jogvédő, párt karrierista, bestseller firkáltató meg internet anarchista Orbán fóbiája okán akár az országunkat is feláldozná, csak ők jól érezzék magukat a kicsinyes bosszúvágyukat kielégítve. És ez nem csak honi jelenség, mert a geil lózungokból, gyűlöletből és ilyen-olyan idegen érdekeket szolgáló alapítványokból élő civil szervezetek és a semmiből felbukkanó pártocskák, Európa leghitványabb alakulatai. Ezek a Lauder-Soros jesivákban pallérozódott értelmiségiek mind a józan emberi logika és sok százmillió európai ember elemi érdekei ellen viselnek háborút! Ennek a háborúnak manapság már nem a “csasztuska” a legélesebb fegyvere, hanem a plakáttenger, jó sok millióért. (Szegény Lópici Gáspár biztos forog most a sírjában!) De, nem kell azért annyira elkeseredni, mert, ahogy a mi keresztapánkat (Don Vittorio) ismerem, ki fogja innen verni a pénzzabáló ellenséget. Erős kéz, határozottság! Kiadtuk a jelszót, hogy legyen kerítés, és lesz is! Igaz, hogy kicsit drágább lesz, kicsit rozsdásabb, de a miénk! Nem ehetjük meg az aranytojást tojó tyúkot! Ugye? No, de menetközben kell az önbizalmat megszerezni! Nem fogja ő a keserves magyar adó milliárdokat elszórni holmi természeti népekre. (Hogy is ne!) Kell az a stadionokra, uszodákra, autópályákra meg egyéb megaberuházásokra, ahonnan aztán szépen, csendben lehet visszaosztani a magánzsebekbe. (Hiába, na, nagy a család!) Mivel a magiszter udvari tudósai sikeresen meggyőzték őt, hogy van még rajtunk elég vastag lenyúzható bőrke, hát rá is ront folyamatosan a népére, akár a falusi böllér a disznóra karácsony előtt. Már csak a pufajka, gumicsizma meg a medvekucsma hiányzik róla, na meg egy jó éles halef és egy kupica szilvórium a kezéből. Visz is mindig egy kapitális komatálat Brüsszelbe a Juncker sógorának! Le is szopja a Jean Claude mindig a tíz körmét utána, alig várja a következő disznóvágást. Nekünk meg nem marad más, mint lapulni meg visítani a hidasban, mint a “Dezsőnek”! Expressz munka, nem? Tegnap még éltünk, éldegéltünk, ma meg már reszketnünk kell a böllérektől! Úgy, hogy “Dezsőim” vigyázzunk, mert hemzsegnek közöttünk a Gulyások meg a Csetnekik! De, hát leleményes a mi népünk, majd ebből is kikászálódunk valahogy, mert akár sült malacot eszik az ember, akár sült krumplit -, az osztályharc egyre fokozódik!

 

Horváth András

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>