Istent majmolva 15. – Ki mit garantál?

Istent majmolva 15.

Ki mit garantál?

 

„Nem a Monsantonak kell garantálnia a génmódosított élelmiszerek biztonságát. A mi érdekünk az, hogy minél többet eladjunk. A biztonság garantálása az FDA feladata.” – mondta 1998 októberében Phil Angell, a vállalat kommunikációs igazgatója. Teljesült tehát azon elvárás, ami miatt a cég akkori vezetői Ronald Reagan stábját felkeresték.

Az Egyesült Államokban, már 10 évvel ezelőtt, a kereskedelmi forgalomban található élelmiszerek 70%-a tartalmazott génmódosított összetevőket. A hatóság bízott abban, hogy a GMO-szója éppen olyan biztonságos, mint a természetes. Az értékelés alapjául szolgáló adatokat a Monsanto bocsátotta a szervezet rendelkezésére. Az állami szerv tudományos munkatársai csak kiértékelték azokat. „Egyetlen vállalatnak sem áll érdekében, hogy elvégezzen egy esettanulmányt, majd eltitkolja annak végeredményét.” – mondta James Maryanski, az FDA egykori „biotechnológiai koordinátora”, 2006-ban.

Ian Pryme, angol származású professzor, ugyanakkor másképpen vélekedett erről a dologról. Először is nagyon meglepőnek talált, hogy mindössze 10 tanulmány született az igen nagy horderejű témában. Ennek egyik oka az volt, hogy igen nehezen jutottak hozzá a kutatók génmódosított mintához. Ha kértek ilyet, részletesen meg kellett indokolniuk a tanulmány célját. Független kutatóknak amúgy sem szívesen adott mintát a vállalat. Ha bármi nem tetszett nekik a kutató vagy a vizsgálat kapcsán, üzleti titokra hivatkozva megtagadták a minta átadását. mert a GMO-termékekkel már ilyet is meg lehet tenni a tulajdonosnak.

Amennyiben valami szerencse folytán, mégis mintához jutott adott kutató, a vizsgálatok lefolytatásának finanszírozása lett a következő, alig leküzdhető akadály.

A tudományos életben az az alapszabály, hogy egy publikált kutatás alapadatait, amennyiben a vizsgálatot, a kísérleteket újra el akarja végezni, más tudósoknak át szokták adni. Ezzel halad előre a tudomány. A Monsanto is végzett kísérleteket patkányokon, csirkéken, halakon és szarvasmarhákon. Az alapadatok közreadását viszont, üzleti titokra hivatkozva, megtagadta. A tudósokban ez azt a vélelmet indukálta, hogy az eredmények vagy nem elég meggyőzőek, vagy ellentmondásosak, vagy a vizsgálat metodikája és protokollja nem megfelelő – nem állná meg a helyét egy szigorú tudományos elemzés alkalmával.

Elemzésükhöz így csak a vállalat által benyújtott összefoglaló adatokra támaszkodhattak. Ezekben is több zavaró dolgot tapasztaltak.

A patkányok megfigyelése kapcsán például a következő megállapítást találták: „A májak a boncolás során megfigyelt sötétbarna színen kívül normálisnak tűntek (…) Úgy ítéltük meg, hogy ez a szín nincs kapcsolatban a génmódosítással.” Szövettani vizsgálatot viszont már nem végeztek. Pedig az elengedhetetlen lett volna egy post mortem vizsgálat esetén. A tanulmány másik részletében a következő található: „megmérték a máj, a herék, és a vesék tömegét”, ennek során „több különbséget is észleltek”. Természetesen, ezt is úgy ítélték meg, ez „sincs kapcsolatban a génmódosítással.” A gyomrot és a bélrendszert viszont nem vizsgálták meg, ami súlyos hiányosság egy toxikológiai vizsgálat során. A felhasznált patkányok túl korosak, 8 hetesek voltak – pedig az ilyen típusú vizsgálatoknál sokkal fiatalabb egyedeket szoktak felhasználni, hogy a fejlődő szervezetben tanulmányozhassák a kezelés hatását. A káros hatás kimutathatatlanságának összetrükközéséhez, egyébként is a legjobb módszere, hogy kifejlett, idős szervezeteket teszteljenek, amelyekben már sokkal nehezebben tud kárt tenni az esetlegesen toxikus hatású anyag.

A hivatkozott összefoglaló utolsó bekezdése a következő megállapítást tartalmazza: A toxikológiai vizsgálatok általában egy bizonyos megbízhatósággal tanúsítják, hogy nem lépett fel jelentős változás a génmódosított szója hatására.”

Arról nem szól a fáma, hogy az „egy bizonyos megbízhatóság” pontosan mekkora megbízhatóság.

Viszont, e tanulmány alapján megszületett a döntés: a génmódosított szója alkalmas az emberi táplálkozásban történő felhasználásra. Ahogy az írást kezdtem, az FDA garantálta, hogy a termék jó.

A tudósok ellenben aggódnak.

Aggódnak, mert valójában semmi sem garantálja, hogy valóban kockázat-mentesek ezek az élelmiszerek.

Manuela Malatesta, az olaszországi páviai egyetemen nyilatkozott 2006-ban a nyilvánosság előtt. 10 évi munka után az urbinói egyetemet el kellett hagynia, mert elvégzett egy kísérletet a módisított szójával. Ebben a kutatásban, elektronmikroszkópos vizsgálattal, megállapította, hogy a máj, a hasnyálmirigy és a herék sejtmagjában elváltozások történtek. A vizsgált szervek fiziológiai aktivitása felerősödött. A kutatásait leállították, így nem sikerült megállapítania, hogy a szója saját összetétele vagy a Roundup maradványa okozta-e az elváltozásokat. 2006-ban nem lehetett forrást szerezni a génmódosításokkal kapcsolatos hatástanulmányokhoz és kutatásokhoz.

A Monsantótól mindenki fél(t).

(Forrás:Marie-Monique Robin – Monsanto szerint a világ)

Kucsora István

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>