Istent majmolva 17. – Rovarölőszer a tányéron

Istent majmolva 17.

Rovarölőszer a tányéron

 

Az USA-ban roppant érdekes szabályozása alakult ki a génmódosított növények engedélyeztetésének.

Az Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyezési Hivatal (FDA) a génmódosított élelmiszerek, a Környezetvédelmi Hivatal (EPA) a gyomirtó tulajdonsággal rendelkező génmódosított növények, a Mezőgazdasági Minisztérium (USDA) pedig a génmódosított növények felügyeletét látja el.

Ebből a szabályozásból eredően előfordulhat, hogy egyes növényeket, melyek végül a fogyasztók asztalára kerülnek, nem az FDA engedélyez és ellenőriz, hanem az EPA. Mintha gyomirtószerek lennének!

Az anomáliára Michael Pollan, a New York Times újságírója hívta fel a figyelmet, még 1998-ban. Elmondta, hogy újdonságot ültetett el a kertjében, nevezetesen a Monsanto Bt típusú burgonyáját, mely a génmanipuláció következtében rovarölő tulajdonsággal bír. A New Leaf névre keresztelt fajta saját maga termeli meg a hatóanyagot. A használati utasításban azután felfedezte, hogy a terméket az EPA vette nyilvántartásba, de nem, mint étkezési burgonyát. Hanem, mint rovarölő szert!

Pollan meglepődött, hogy a növény beltartalmát felsorolták, mint bármely élelmiszerét szokás, de egy szót sem szóltak arról, hogy génmódosított fajtáról van szó, illetve arról, hogy rovarölőszert tartalmazhat. Felhívta hát az FDA biotechnológiai koordinációért felelős vezetőjét, aki elmagyarázta neki, hogy a New Leaf valóban egy rovarölő, ezért az ő hivatalának nincs köze hozzá, az EPA hatásköre az ügy. Az viszont nem végez élelmiszer-biztonsági vizsgálatokat. Mivel a rovarölő mégiscsak méreg, úgynevezett tolerancia-küszöböt állítanak fel az emberi fogyasztás vonatkozásában.

Az újságíró felhívta az EPA-t, ahol tájékoztatták, hogy a New Leaf egy „biztonságos” burgonyafajta és egy ugyancsak biztonságos rovarölő keveréke, ezért úgy ítélik meg, semmiféle veszélyt nem jelent a fogyasztók számára. (!)

Ez a közlés annál is meglepőbb, mivel, ha önállóan, dobozba kiszerelve hozzák forgalomba a burgonya által termelt hatóanyagot tartalmazó készítményt, a felhasználási előírások között megtiltják a belélegzést és a nyílt sebbel való érintkezést. Hogy is van ez?

Az Aventis nevű, 1999-ben alapított, biotechnológiával foglalkozó cég StarLink néven hozta forgalomba génmódosított kukoricafajtáját. Nem lebomló, rendkívül stabil, nehéz fehérje kódját ültették be a növény génkészletébe, hogy a gyomirtó hatást fokozzák. Ez a mesterséges protein mind a hőnek, mind az emésztőnedveknek szilárdan ellenállt. Az EPA csak takarmányozási célokra, illetve etanol gyártására engedte forgalomba hozni. Mivel külső megjelenésében nem tért el az egyéb fajtáktól, a gabonakereskedőknél a StarLink összekeveredett egyéb, humán célokra alkalmas fajtákkal, így megjelent a közvetlen emberi fogyasztásban is.

2000 szeptemberében ütött ki a baj. Az FDA telefonjai szakadatlanul csengtek, az USA egész területéről, kétségbeesett emberek hívták az élelmiszerengedélyezési hivatalt. Grace Booth például előadta, hogy üzleti ebéden vett részt, ahol palacsinta-szerű kukorica-tésztába tekert sült húst fogyasztott. Hirtelen hőhullám lepte meg, görcsös hasmenés tört rá, a hangja elment, ajkai felduzzadtak. Mentővel szállították kórházba, ahol az időben beadott allergia-elleni injekció mentette meg az életét. Az összes, FDA-hoz érkezett jelentés ilyen allergiás reakciókról adott számot. Jellemzően a Tex-Mex éttermekben elfogyasztott, kukorica tartalmú ételek kapcsán mutatkozott a jelenség. A tünetek az egyszerű gyomorfájástól és hasmenéstől, a bőrkiütésen át, egészen a súlyos, életveszélyes állapotokig mutatkoztak.

Végül, egy hét elmúltával, az FDA megállapította, hogy az allergiás reakciókat a táplálékban fellelhető StarLink maradványok okozták. Akkoriban a kukoricavetések körülbelül 1%-át, azaz 150.000 hektárnyi területet tett ki a fajta az USA-ban. A génmódosítás körüli elképesztő jogi helyzetet jelzi, hogy az allergia-vizsgálatokhoz a géntulajdonostól kellet a hatóságnak izolált molekula-mintákat bekérni. A vállalat ezt a kérdést nem tudta teljesíteni, mivel állítása szerint olyan csekély koncentrációban van jelen a fehérje a növényben, hogy nem képesek a kívánt mennyiséget előállítani. Akkor milyen vizsgálatok előzték meg a forgalomba hozatalt?! Végül az E. coli baktériummal termeltetett, mesterséges proteint adták át a vizsgálatok céljára. Ami gyakorlatilag semmit sem ért, hiszen az elemzést végző szakemberek is azon a véleményen voltak, hogy ugyanaz a fehérje eltérő módon viselkedik, eltérő környezetben. A hivatal végül, nagyon óvatosan annyit jegyzett meg, hogy közepes valószínűséggel okoz allergiát a StarLink kukorica fogyasztása.

A Föld Barátai szervezet 2000. szeptember 18-án adta ki nagy port kavart közleményét, mely szerint a kiskereskedelemben kapható, kukoricatartalmú chips-, tacos-, gabonapehely-, kukoricaliszt-, leves- és kenyér-készítményeket megvizsgálták, és azokban StarLink maradványokat mutattak ki.

Az élelmiszer-kereskedők körülbelül 10 millió, kukorica-tartalmú terméket vontak ki a forgalomból. A fajtatulajdonosnak ezenkívül vissza kellett vásárolnia a gazdáktól, a kereskedőktől és a malmoktól a StarLink készleteket. A katasztrófa mérete minden pesszimista jóslaton túlmutatott. A cégnek 1 milliárd dollárjába került a közvetlen kárenyhítés. Az USDA felmérése szerint az Államokban 22%-ban fertőződött meg a rettegett fehérjével (pollen közvetítésével) a termesztett kukorica. Tajvani, sőt japán péksüteményekben is találtak StarLink maradványokat. Egyelőre úgy tűnik, a beépített gén elszabadult a természetben, esély sincs a kiiktatására.

A gólem járni kezdte a maga útját.

 

Kucsora István

Istent majmolva 17.
Rovarölőszer a tányéron

Az USA-ban roppant érdekes szabályozása alakult ki a génmódosított növények engedélyeztetésének.
Az Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyezési Hivatal (FDA) a génmódosított élelmiszerek, a Környezetvédelmi Hivatal (EPA) a gyomirtó tulajdonsággal rendelkező génmódosított növények, a Mezőgazdasági Minisztérium (USDA) pedig a génmódosított növények felügyeletét látja el.
Ebből a szabályozásból eredően előfordulhat, hogy egyes növényeket, melyek végül a fogyasztók asztalára kerülnek, nem az FDA engedélyez és ellenőriz, hanem az EPA. Mintha gyomirtószerek lennének!
Az anomáliára Michael Pollan, a New York Times újságírója hívta fel a figyelmet, még 1998-ban. Elmondta, hogy újdonságot ültetett el a kertjében, nevezetesen a Monsanto Bt típusú burgonyáját, mely a génmanipuláció következtében rovarölő tulajdonsággal bír. A New Leaf névre keresztelt fajta saját maga termeli meg a hatóanyagot. A használati utasításban azután felfedezte, hogy a terméket az EPA vette nyilvántartásba, de nem, mint étkezési burgonyát. Hanem, mint rovarölő szert!
Pollan meglepődött, hogy a növény beltartalmát felsorolták, mint bármely élelmiszerét szokás, de egy szót sem szóltak arról, hogy génmódosított fajtáról van szó, illetve arról, hogy rovarölőszert tartalmazhat. Felhívta hát az FDA biotechnológiai koordinációért felelős vezetőjét, aki elmagyarázta neki, hogy a New Leaf valóban egy rovarölő, ezért az ő hivatalának nincs köze hozzá, az EPA hatásköre az ügy. Az viszont nem végez élelmiszer-biztonsági vizsgálatokat. Mivel a rovarölő mégiscsak méreg, úgynevezett tolerancia-küszöböt állítanak fel az emberi fogyasztás vonatkozásában.
Az újságíró felhívta az EPA-t, ahol tájékoztatták, hogy a New Leaf egy „biztonságos” burgonyafajta és egy ugyancsak biztonságos rovarölő keveréke, ezért úgy ítélik meg, semmiféle veszélyt nem jelent a fogyasztók számára. (!)
Ez a közlés annál is meglepőbb, mivel, ha önállóan, dobozba kiszerelve hozzák forgalomba a burgonya által termelt hatóanyagot tartalmazó készítményt, a felhasználási előírások között megtiltják a belélegzést és a nyílt sebbel való érintkezést. Hogy is van ez?
Az Aventis nevű, 1999-ben alapított, biotechnológiával foglalkozó cég StarLink néven hozta forgalomba génmódosított kukoricafajtáját. Nem lebomló, rendkívül stabil, nehéz fehérje kódját ültették be a növény génkészletébe, hogy a gyomirtó hatást fokozzák. Ez a mesterséges protein mind a hőnek, mind az emésztőnedveknek szilárdan ellenállt. Az EPA csak takarmányozási célokra, illetve etanol gyártására engedte forgalomba hozni. Mivel külső megjelenésében nem tért el az egyéb fajtáktól, a gabonakereskedőknél a StarLink összekeveredett egyéb, humán célokra alkalmas fajtákkal, így megjelent a közvetlen emberi fogyasztásban is.
2000 szeptemberében ütött ki a baj. Az FDA telefonjai szakadatlanul csengtek, az USA egész területéről, kétségbeesett emberek hívták az élelmiszerengedélyezési hivatalt. Grace Booth például előadta, hogy üzleti ebéden vett részt, ahol palacsinta-szerű kukorica-tésztába tekert sült húst fogyasztott. Hirtelen hőhullám lepte meg, görcsös hasmenés tört rá, a hangja elment, ajkai felduzzadtak. Mentővel szállították kórházba, ahol az időben beadott allergia-elleni injekció mentette meg az életét. Az összes, FDA-hoz érkezett jelentés ilyen allergiás reakciókról adott számot. Jellemzően a Tex-Mex éttermekben elfogyasztott, kukorica tartalmú ételek kapcsán mutatkozott a jelenség. A tünetek az egyszerű gyomorfájástól és hasmenéstől, a bőrkiütésen át, egészen a súlyos, életveszélyes állapotokig mutatkoztak.
Végül, egy hét elmúltával, az FDA megállapította, hogy az allergiás reakciókat a táplálékban fellelhető StarLink maradványok okozták. Akkoriban a kukoricavetések körülbelül 1%-át, azaz 150.000 hektárnyi területet tett ki a fajta az USA-ban. A génmódosítás körüli elképesztő jogi helyzetet jelzi, hogy az allergia-vizsgálatokhoz a géntulajdonostól kellet a hatóságnak izolált molekula-mintákat bekérni. A vállalat ezt a kérdést nem tudta teljesíteni, mivel állítása szerint olyan csekély koncentrációban van jelen a fehérje a növényben, hogy nem képesek a kívánt mennyiséget előállítani. Akkor milyen vizsgálatok előzték meg a forgalomba hozatalt?! Végül az E. coli baktériummal termeltetett, mesterséges proteint adták át a vizsgálatok céljára. Ami gyakorlatilag semmit sem ért, hiszen az elemzést végző szakemberek is azon a véleményen voltak, hogy ugyanaz a fehérje eltérő módon viselkedik, eltérő környezetben. A hivatal végül, nagyon óvatosan annyit jegyzett meg, hogy közepes valószínűséggel okoz allergiát a StarLink kukorica fogyasztása.
A Föld Barátai szervezet 2000. szeptember 18-án adta ki nagy port kavart közleményét, mely szerint a kiskereskedelemben kapható, kukoricatartalmú chips-, tacos-, gabonapehely-, kukoricaliszt-, leves- és kenyér-készítményeket megvizsgálták, és azokban StarLink maradványokat mutattak ki.
Az élelmiszer-kereskedők körülbelül 10 millió, kukorica-tartalmú terméket vontak ki a forgalomból. A fajtatulajdonosnak ezenkívül vissza kellett vásárolnia a gazdáktól, a kereskedőktől és a malmoktól a StarLink készleteket. A katasztrófa mérete minden pesszimista jóslaton túlmutatott. A cégnek 1 milliárd dollárjába került a közvetlen kárenyhítés. Az USDA felmérése szerint az Államokban 22%-ban fertőződött meg a rettegett fehérjével (pollen közvetítésével) a termesztett kukorica. Tajvani, sőt japán péksüteményekben is találtak StarLink maradványokat. Egyelőre úgy tűnik, a beépített gén elszabadult a természetben, esély sincs a kiiktatására.
A gólem járni kezdte a maga útját.

Kucsora István

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>