Istent majmolva 18. – Megállíthatatlan?

Istent majmolva 18.

Megállíthatatlan?

 

A génkezelt növények a szabadföldi termesztés körülményei között saját, invazív életüket kezdték élni. A generatív képletről szaporodó fajtáknál egyelőre úgy néz ki, megállíthatatlan a szennyeződés folyamata. Az Egyesült Államokban a biológiai repcét gyakorlatilag kitúrta a génmódosított fajta. Lehetetlenné vált a biológiailag szennyezés-mentes növények előállításának garantálása. Az invázió első áldozatai így a biotermesztést folytató gazdák lettek. Le kellett mondaniuk a hagyományos olajos növények termesztéséről. Kanadában 27 génmódosítás-mentes igazolással rendelkező repcesilót vizsgáltak meg. 22 szennyezett volt a Roundup Ready változatú repcével. A biorepce termesztése megszűnt Kanadában is, mert a vetésterületek szinte teljes egészben szennyezettek a mesterséges génnel, lehetetlen 5 négyzetkilométernyi „tiszta” termőföldet találni.

Agrár-alapvetés, hogy a növénytermesztés élő szervezetek közreműködésével, szabad ég alatt, a természetes erők hatásának kitéve folyik. A hőmérséklet, a szél, a csapadék, a rovarok, a madarak és még kit tudja számba venni, mi minden egyéb tényező alakítja a termesztett kultúrák életét is. Ezek mindegyike önmagában is a módosított gének továbbításának vektora lehet, együttes hatásukra pedig elképesztő távolságra eljuthat a kéretlen genetikai tulajdonság. Ha egy génmanipulált fajtát beengednek tehát a köztermesztésbe, attól a perctől kezdve az összes, azzal szaporodni képes fajta veszélybe kerül. A gazdák önállósága attól a perctől kezdve csorbul, mert csak idő kérdése, hogy mikor szennyeződik a keresztbe porzás következtében a teljes termőfelület a mesterségesen beoltott tulajdonsággal.

A feldolgozás folyamatába nem építhető be olyan eljárás, mely hatékonyan és nagy biztonsággal el tudná különíteni a természetes és a módosított fajták szemtermését. Ezért az észak-amerikai szakembereknek az a meggyőződése alakult ki, hogy a természetes fajták fenntartása csak abban az esetben biztosítható, ha egyáltalán nem engednek a köztermesztésbe génmódosított változatokat.

Európában ma még az az elv, hogy a „szennyező fizet”. De ki tudja, meddig? Az USA bíróságai előtt gyakorlatilag minden pert a „fajtatulajdonos” nyer meg, függetlenül attól, hogy a gazdálkodó kívánta-e a módosított genetikát alkalmazni tevékenysége során. Az sem számít általában, ha a szennyezéssel ő maga szenved károkat.

A farmerek idejében felismerték a transzgénikus fenyegetést, s háborút indítottak a búza természetes génkészletének megvédése érdekében. Bizonyítaniuk kellett, hogy létezik az ú.n. génáramlás a módosított és a természetes fajták között. A repcénél tapasztalt jelenségeket alapul véve, kialakítottak egy génáramlás-modellt. Eszerint a búza esetében is az a gyors átkereszteződés volt várható, mint a repcénél. A szakemberek 82 %-a nagyon aggódott amiatt, hogy a RR búza bevezetése tönkreteszi a hagyományos fajtákat. Véleményük szerint lehetetlen nulla-toleranciával szétválasztani a kétféle növényt és a terménykezelést.

Tekintettel arra, hogy a manipulált génkészlet felülírja a természetest, a köztermesztés a biológiai sokféleség rovására változtatná meg haszonnövényeink mai genetikai szortimentjét. Amerikai kutatók szerint a repce, a búza és a kukorica a leginkább veszélyeztetett növényfaj e tekintetben. Azt is megállapították, hogy a GM-pollenek a vad búza- és kukoricafajták genetikai szerkezetét is képesek felülírni.

Az Európai Unió vezetői is tisztában vannak azzal, hogy a génmódosított fajták engedélyezése veszélybe sodorhatja az itteni családi- és bio-gazdaságok jövőjét. A hagyományos és a módosított fajták együttélése nem reális elképzelés, még a nagyobb területű gazdaságokban sem.

Az elmúlt héten került napirendre az EU-ban az engedélyezés és a tiltás kérdése. A kialakított álláspont szerint az engedélyezés EU-hatáskör, míg a tiltás tagállami hatáskör lesz a jövőben. Látszólagos előnyei mellett ez a szabályozás kockázatokat és mellékhatásokat is rejteget magában. Magyarország korábban, hosszas tudományos és jogi procedúra végén, moratóriumot nyújtott be a MON 810-es GM-kukorica bevezetése ellen. Az ilyen típusú „nemzeti önvédelmet” egyszerűbbé és hatékonyabbá teszi az új szabályozás.

Pillanatnyilag az európai fogyasztók 2/3 része elutasítja a génkezelt élelmiszereket. Ha népszavazásra kerülne a kérdés, a polgárok döntő többsége az ilyen fajták engedélyezése ellen foglalna állást. A tagállami tilalom intézménye azonban nem tudja felülírni a biológiai törvényeket. Tekintve, hogy Romániában és Szlovákiában is folyik GM-fajták szabadföldi termesztése, nem lehet megvédeni a határ környéki magyar termelőket a módosított gének átszivárgásától. Az árvakelés vagy a spontán utántermesztés pedig ú.n. génpontokat alakíthat ki, melyek a további invázió bázisaiként funkcionálhatnak a továbbiakban.

Az új szabályozás nem foglalkozik sem az izolációs távolság, sem pedig a nemzetközi kártérítés kérdésével. Ahogy fentebb írtam, ma még a „szennyező fizet” alapelv érvényesül az EU-ban.

De holnap?

Amennyiben az EU területén széles körben elterjednek a génkezelt fajták, a szabad árumozgás elvének következtében, a belőlük készült termékek is fel fognak tűnni az áruházak polcain. Ez pedig meg fogja kérdőjelezni a további fogyasztóvédelmi szempontok érvényesülését is.

Rendkívül fontos lenne, hogy a génmanipulált alapanyagokat tartalmazó termékeket jól láthatóan meg kellene jelölni, elkülöníteni a csak természetes alkotókat tartalmazó termékektől. Beleértve ebbe természetesen az állattenyésztés, az állati takarmányozás kérdését is, ami ma még egyáltalán nem megoldott kérdés.

Az új szabályozás kérdésében jövő év januárjában várható a végszavazás.

Mi lesz veled, Európa?

 

 

Kucsora István

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>