Istent majmolva 19. – Kukorica-isten hanyatlása 1.

Istent majmolva 19.

Kukorica-isten hanyatlása 1.

 

Oaxaca Mexikó egyik déli állama. Területét tekintve a mai Magyarország ikertestvére lehetne: 95.364 négyzetkilométeren fekszik. Megélhetésének alapja a turizmus, mivel gyönyörű fekvésével, gazdag kulturális örökségével és az élet minden területén keveredő indián és spanyol hagyományok sajátos varázsával vonzza a látogatókat. Prekolumbiánus történelmi emlékek és gyarmati építmények nagy számban lelhetőek fel a területén. Lakosságának száma dinamikusan növekszik, az 1990-es 3 millió főről 2010-re 3,8 millió főre emelkedett, ami közel 27%-os gyarapodást takar.

A mi vizsgálódásunk szempontjából mégsem ezek a körülmények a mértékadóak. Sokkal inkább az, hogy Oaxaca állam a kukorica őshazája. A kultúrtörténeti kutatások legvalószínűbb variánsa, a Galimat által 1979-ben felállított elmélet, ide helyezi az első termesztési centrumot, még pedig a Kr.e. 5.000 körüli időre datálva. A Denevér-barlang és a Tehuacan-völgy 5 barlangjának feltárása során sikerült a kukoricatermesztés 7.000 éves múltját feltárni, az idők során termesztett fajtákat beazonosítani.

Az aztékok szent növényként, az istenek ajándékaként tisztelték a kukoricát. Úgy tartották, hogy a teremtő Isten kukoricából és vérből gyúrta ennek a korszaknak az emberét. Az őslakosok legfőbb tápláléka és termesztett növénye volt, ilyenformán az aztékok, maják és inkák élete teljesen összefonódott a tengerivel. Szobraikon, domborműveiken fenn maradtak azon ábrázolások, melyeken áldozatokat mutatnak be a kukoricának, szentként vagy istenként tisztelve azt.

Az európaiak közül elsőként Kolumbusz Kristóf találkozott a tengerivel. 1492. november 6-án jegyezte le, hogy Kuba belsejében látott egy mahiz nevű növényt. Leírásából az tűnik ki, hogy a kukorica egyik ősi változata került a szeme elé. Ő maga hozta be először Európába, 1493-ban. Könnyű ápolása, jó termőképessége, kiváló tárolhatósága és kedvező tápértéke miatt gyorsan megszerették, s elterjedt a köztermesztésben. Magyarországra 1590 körül jutott el délről, oszmán közvetítéssel. Emiatt kapta meg a törökbúza elnevezést. Kezdetben sem betegség, sem kártevő nem zavarta a termesztését.

Qaxaca államban criollo kukoricának hívják ma a növény természetes, ősi fajtáit. Végtelen genetikai változatosságban tenyészik az őslakos indiánok keze alatt. A fehér, sárga, piros, lila, éjkék vagy fekete szemű fajták, a keresztbe porzás nyomán kialakuló tarka szemű hibridekkel együtt jelen vannak a területen. Csak Oaxaca megyében több, mint 150 termesztett fajtát ismertek. A hozzáértő bennszülöttek tudják, melyik fajta mire való. Melyikből milyen ételt érdemes készíteni.

1992-ben, Amerika felfedezésének 500. évfordulóján Mexico szabadkereskedelmi egyezményt írt alá az USA-val és Kanadával. Ettől a pillanattól kezdve megindult a kukorica-export a közép-amerikai országba. Évi 6 millió tonna mennyiségben. A bevitt kukorica 40 %-a génmanipulált volt. Vagy Roundup ready, vagy Bt. génkészlettel rendelkezett.

Az indián származású lakosok nem vásárolnak vetőmagot, nem használnak vegyszereket. A legszebb, legegészségesebb csöveket teszik félre a következő vetéshez. Ha nem termett elegendő, cserélnek egymással. Valakiknek mindig terem annyi, amennyi mindannyiuknak elég lesz vetni.

A tetemes mértékben támogatott észak-amerikai kukorica sokkal olcsóbb, mint a helyben termelt. 10 év alatt 40 %-kal csökkent Mexikóban a tengeri ára. A kicsiben gazdálkodók és a középparasztok tömegesen tönkrementek, birtokaikat hátrahagyva a nagyvárosok nyomortelepeire költöztek.

A Nature tudományos folyóirat 2001. november 21-i számában megjelent egy cikk, David Quist és Ignacio Chapella tollából. Az írók az amerikai Berkeley Egyetem biológusai. Írásukban közölték vizsgálatuk eredményét, miszerint a mexikói Oaxac államban a criollo kukorica szennyeződött a RR vagy Bt mesterségesen bevitt génekkel. Megdöbbentő volt a hír, hiszem Mexikó 1998-ban moratóriumot hirdetett a génmanipulált kukoricák termesztésére, éppen azért, hogy az ősi fajták tisztaságát megőrizzék.

Chapella 15 évig dolgozott indián közösségekben, a környezet elemzésére tanította őket. Ennek a missziónak a keretében David Quist, Ignacio Chapella egyik hallgatója, génmódosítással foglalkozó oktatási programot szervezett. Összehasonlították az amerikai konzervben fellelhető GM-szemek génkészletét a helyben termett criollo fajták genomjával. A helyi termés lett volna a kontroll, mivel úgy gondolták, a világon nincs tisztább genetikájú kukorica, mint ami ott, az őshazában terem. Nagyon meglepődtek, amikor az összehasonlítás azt mutatta ki, hogy a criollo fajták is tartalmazzák a mesterségesen bevitt DNS-t.

Készítettek hát egy célirányos felmérést, mely, sajnos, igazolta feltevésüket. A helyi fajták tartalmazták a génszennyezést. Eredményükről értesítették a mexikói kormányt, s az állam is elvégezte a maga vizsgálódását a témában. 2001. szeptember 18-án a környezetvédelmi miniszter bejelentette, hogy a 22 paraszti közösségből begyűjtött minták elemzése során 13-ban találtak génszennyeződést. Az infekció mértéke 3 és 10 % között alakult. A bejelentésre nem reagáltak a szennyező fajták tulajdonosai.

Ezzel szemben, a Nature-ban megjelent tanulmány nyomán, Chapellára és Quistre lecsaptak.

Sajtólincseléssel felérő, erőszakos kampány indult meg ellenük. A hadjárat tudományos előmenetelükbe, Chapella munkahelyébe került. Csak a munkaügyi bíróság ítélete nyomán tudta megtartani egyetemi állását.

Arra vonatkozóan, hogy az általuk felvetett veszély mennyire reális, néhány hazai adatot citálnék ide. 2009-ben Magyarországon 27 ezer hektáron termeltek 75 ezer tonna fémzárolt kukorica vetőmagot. Az izolációs távolság (más kukoricafajtáktól meglévő vetési távolság) beltenyésztett alapanyagok előállítása esetén 500 méter, árura szánt vetőmag esetében pedig 300 méter. Ezen belül, egyetlen szál idegen kukorica is mérhetetlen genetikai szennyezést képes okozni az állományban, ha a porzási időben kihányja a címerét.

 

Kucsora István

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>