Istent majmolva 22. – Alkony a Pampákon 2.

Istent majmolva 22.

Alkony a Pampákon 2.

 

Carlos Menem elnök 1991-ben létrehozta az Argentin Országos Mezőgazdasági Biotechnológiát Támogató Bizottságot (CONABIA). A testület volt hivatott azt a látszatot kelteni, hogy Argentínában létezik valamiféle szabályozás a génmódosított termelés meghonosítására. A bizottság az agrár-államtitkárság alá rendelten, csak konzultációs jogkörrel ténykedett. Tagjait részben az állami szervezetek, részben a biotechnológiában érdekelt iparvállalatok delegálták. A Monsanto természetesen kiemelt partnere lett a CONABIA-nak.

1994-ben indult el a nagy játszma. Ebben az évben vitték be a helyi vetőmag-forgalmazók kínálatába a Roundup Ready gént tartalmazó fajtákat. Az ország két legnagyobb napilapja, a Nación és a Clarin már-már propagandisztikus méretekben, azonnal részt vettek az új biotechnológiai eljárás promóciós kampányában. Szakmai ellenfeleiket földbe döngölték, maradinak, sőt „géprombolóknak” nyilvánították. Az eljárás előnyeit viszont vezércikkekben taglalták hosszasan. A Monsanto állításait vették át, melyek szerint megnövekedő termelékenység mellett, jobb minőségű termést állítanak majd elő, fenntartható, környezetbarát mezőgazdaság keretei között.

Maga Menem elnök is nyilatkozott egy mezőgazdasági szaklapban, állítva, hogy a génmódosítással a tudomány meghatározó módon járul hozzá az éhezés felszámolásához.

Lehengerlő kampánnyal, de minden közösségi, vagy parlamenti vita nélkül vezették be az argentin köztermesztésbe a génmódosított vetőmagvakat. A civil társadalmat távol tartották a döntéshozataltól.

Az RR szója, 1996-os engedélyezését követően, páratlan gyorsasággal terjedt el az argentin szántóföldeken. Évente több mint 1 millió hektárral nőtt a vetésterülete.

Terjedését nagyban segítette a mezőgazdálkodást gyötrő válság. A kifáradó-félben lévő földeken eleinte megnőtt a terméshozam, a munkaráfordítás és a költségek csökkenése mellett. A génmódosított szója termesztés-a ugyanis a „direktvetés” eljárására épül. Azaz, talaj-előkészítés, magágy kialakítása nélkül „injektálják” a földbe a magvakat. A megelőző év termelésének szerves maradványai így eleinte valóban javították a talaj víz- és tápanyag-gazdálkodását. A gyomirtás kérdése is nagymértékben leegyszerűsödött. A korábban használt 4-5 féle szer helyett elegendőnek bizonyult a Roundup kétszeri kijuttatása.

A gyors elterjesztéshez kereskedelmi fogásokat is kellett alkalmazni. A Monsanto ezért a kezdetekben az USA-ban szokványos ár egyharmadáért kínálta „technológiai csomagját” az argentin termelőknek. Az alkalmazott eladási árak közötti különbség annyira szembeötlő volt, hogy az egyébként államilag óriási mértékben támogatott észak-amerikai termelők lázadozni kezdtek, túlzott versenyelőnyt emlegetve.

A külső körülmények is az új megoldás expanzióját segítették elő. Kitört a kergemarha-kór. Az Európai Unió megtiltotta az állati eredetű takarmánylisztek importját. A szója világpiaci ára az egekbe szökött. Az argentin gazdák tömegesen hagytak fel a kukorica, a búza, a napraforgó és a lencse termesztésével. A Pampán zöld aranyként kezdték emlegetni a szóját.

A válság miatt a kamatok elszabadultak, de a Monsanto ebben a kérdésben is kialakította előretörésének taktikáját. Technológiai csomagját nem kellett előre kifizetni, a termelők a termés vételárából rendezhették azt. Argentínát fojtogatta óriási külső államadóssága. A nyomor országszerte eluralkodott, 2001-re a népesség 45 %-a élt már a létminimum alatt. A tüntetések, a zavargások mindennaposakká váltak. Ebben a pattanásig feszült helyzetben ébredt rá az állam, hogy a szóját pénzügyi mentőövként tudná felhasználni, mivel a zöld arany lett a gazdaság motorja. Következésképpen alkalmassá vált arra, hogy kincstári bevételt alapozzanak rá. Kivetettek hát 23 % adót a termésre, 20 %-ot pedig a szójaolajra. E két adónem évi 10 milliárd USD adóbefizetést eredményez, Argentína devizabevételének 30 %-át teszi ki. Nélküle az állam egyszerűen összeomlott volna.

Ettől kezdve viszont semmi nem állíthatta meg a szójatermelés növekedését. 1971-ben mindösszesen 37.000 hektáron vetették, 2001-ben már 9.000.000 hektár, 2007-ben pedig már 16.000.000 hektár terület szolgálta a termesztését. A megművelt földek 60 %-át foglalja el ez a méret.

A több lábon álló, sokszínű mezőgazdasági termelés gyakorlatilag megszűnt. A hagyományos, export-orientált gabonatermelés annyira visszaszorult, hogy az ország az európai takarmány egyik felvevő piacává vált. Visszaszorult emiatt a tejtermelés is. 2002-re 27 %-kal csökkent a tejgazdaságok száma. Előállt a hihetetlen helyzet: a tehenek országa, történelme során először, tejet importált Uruguayból. A kukoricatermelés 26 %-kal, a napraforgó-termesztés 34 %-kal, a rizstermelés 44 %-kal csökkent. A sertéshízlalás volumene 36 %-kal esett vissza.

Az alapvető élelmiszerek árának drasztikus emelkedése követte a szerkezet átalakulását. 2003-ban a liszt ára 162 %-kal, a rizsé 130 %-kal nőtt, míg a nemzeti konyha által nagyra értékelt lencse 272 %-kal drágult. Az átlagos argentin állampolgár étkezése silányabbá vált, mint 30 évvel azelőtt volt.

A marhahús és a tehéntej volt a nemzeti étkezés alapja évszázadokon át – de vissza kellett annak is szorulnia. A tejlekvár és a marhahús helyett maga az államtitkár javasolta, hogy szójatejet és szójafasírtot fogyasszanak az argentinok. 10 millió fő körül volt 2006-ban az alultáplált, esetleg éhező lakos az országban.

A megpróbáltatások ezzel még nem értek véget. A szója „fellázadt”. Az egyoldalú hasznosítás nyomán a talajok kifáradtak, a gyomok egyre ellenállóbbakká váltak. A korábbi technológia alkalmazása során, a többféle hatóanyag felhasználása megakadályozta a rezisztencia kialakulását, de a Roundup kizárólagos alkalmazásával felgyorsult ez a szelekció. Hiába használják egyre nagyobb dózisban a glifozátot, a toleráns fajták után megjelentek a rezisztens változatok is. Az RR szója bevezetése előtt Argentína 1 millió liter glifozátot használt fel évente. 2005-ben már 150 millió litert! A hatóanyag koncentrált felhasználása, a talajlakó baktériumok pusztítása által meggyorsította a talajeróziót.

A Monsanto a kezdeti, bevezető árakat a tényleges piaci ár szintjéhez igazította. Ez a tény és a növekvő felhasználás alaposan belenyúl a termelők pénztárcájába. A termék piaci ára nem növekedett tovább, sőt, voltak évek, amikor csökkenést mutatott.

Az RR szója, árvakelésein keresztül, szupergyomként kezdett viselkedni…

Így állt a helyzet a Pampán, a génmódosított vetőmag bevezetése után.

 

Kucsora István

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>