Istent majmolva 3. – Genetically Modified Organisms

Istent majmolva 3.

Genetically Modified Organisms

 

Az élőlények tulajdonságait átörökítő anyag a sejtekben fellelhető DNS (dezox-ribonukleinsav).

Bonyolult szerkezetét Crick és Watson 1953-ban felállított kettős-spirál modellje óta lankadatlanul kutatják a szakma specialistái. Olykor úgy tűnik, mára már biztosak abban, hogy mindent tudnak róla, amit tudni kell.

A gének a sejtek kromoszómáiban fellelhető DNS-szakaszok, amik egy-egy fehérje szintézisének információtartalmát hordozzák. E gének összessége határozza meg az adott élőlény tulajdonságait.

A génmódosítás során a befogadó élőlénybe egy másik élőlény meghatározott tulajdonságait hordozó génjeit juttatják be, és a későbbiek folyamán működésre késztetik, ezáltal új fehérje szintézisét és új élettani-morfológiai tulajdonság megjelenését segítik elő.

Így jön létre a génmódosított szervezet (GM, GMO).

A technológia alkalmazása során nem csak rokon faj génjeit használhatják fel, hanem törzsfejlődési szempontból akár teljesen távol eső élő szervezetét is. Olyanokat, melyek természetes módon soha nem kombinálódhattak volna a befogadó szervezet génállományával. A GM-technika támogatói elő szokták adni, hogy a hagyományos növénynemesítés és állattenyésztés során is a géneket manipulálják, mivel a cél az, hogy a kedvező tulajdonságot egyik egyedből a másikba átvigyék. A hagyományos eljárásokkal viszont ezt csak több lépésben lehet megvalósítani, mert több tízezer gén szabad kombinálódása adja véletlenszerűen a keresztezés eredményét. Állításuk szerint a géntechnológiával a kívánt tulajdonságú gént célzottan lehet a befogadó egyedbe juttatni, tehát több lépcsőfok átugorható.

El kell viszont töprengenünk azon, mi lesz így a hagyományos fejlődéstani rendszerrel. Hová lesz például a rendszerezés (és a Biblia) alapja, mivé válnak a fajok? A leggyakoribb biológiai értelmezés szerint a faj az élőlények olyan csoportja, melynek egyedei képesek szaporodni egymással, és termékeny utódokat létrehozni. Isten valamiért mégis csak gátat épített a fajok közötti keveredésnek, vagy nem? Ha másként nem, hát azzal, hogy a ló és szamár frigyéből születő öszvérek már nem szaporodó képesek, tehát a szülők kalandja dinasztia nélkül marad a világban…

Nos, a GM-eljárás mindjárt létrehozott nekünk, az első nemzedékben egy olyan szörnyszülöttet, amit fajnak sem nevezhetünk. Ugyanis nem a szülök szaporodásával jött a világra. Példának okáért a rózsa és penészgomba soha nem szaporodna ivarosan egymással, s nem hozna létre „gombrózsát”. Ahhoz, hogy a klasszikus, naiv faj-értelmezésben eldönthessük, új fajjal állunk-e szemben, tudnunk kellene, hogy ezek a mesterséges egyedek képesek-e szaporodni, azaz fertilisek-e? Ha igen, akkor legalábbis új fajtánk van. Ha csak egymással szaporodnak, akkor már új fajunk.

És jó ez nekünk? Az attól függ, a sokadik generációban milyen új – esetleg az ember számára kellemetlen – tulajdonságok öröklődő megjelenését indukálja az eredeti beavatkozásunk.

Növénytermesztési szempontból miért fontos a géntechnológia azoknak, akik favorizálják? Az éghajlat, a kártevők és a kórokozók jelentik a termesztés oldalán a legtöbb gondot. A génmódosítások a haszonnövényeket próbálják rezisztenssé tenni e kellemetlen környezeti feltételek iránt.

Előállítottak például olyan kukoricafajtákat, amelyekben a kukoricamoly nem tesz kárt. A befogadó szervezet genomjába a Bacyllus Thuringiensys nevű talajlakó baktérium génjét építik be – aminek hatására a kukorica is a baktériuméhoz hasonló méreg-előanyagokat kezd termelni. A kukorica levelét, hajtását megrágó moly-lárvák bélrendszerében az elő-anyag halálos méreggé alakul át.

A burgonya génállományába a hóvirág egy génjét építették be, s a növényben burgonyabogár-rezisztencia (Leptinotarsa decemlineata) alakult ki.

Bizonyos baktérium-gén beültetésével gyomirtószer-tűrő, génmódosított olajrepcét lehet előállítani. Nyilvánvaló, hogy a gazdálkodók számára az olajrepce-termesztést ez a megoldás megkönnyíti, biztonságosabbá teszi.

A szárazságtűrő búza létrehozása napirenden van. Ez a GM-faj leginkább az éhínséggel sújtott fejlődő országok élelmiszerellátottságát javíthatná. A globális felmelegedés miatti klímaváltozás okán az aszály-probléma Magyarországon is erősödhet, más kérdés, hogy a GM bevezetése-e a megfelelő válasz rá.

Mint fentebb kitűnt, a GM-növények kockázatot is hordoznak magukban – elsősorban ökológiai szempontból, de az ember egészségére gyakorolt hosszú távú hatásuk sem tisztázott még megnyugtatóan.

A fent említett gyomirtószer-rezisztens olajrepce például a keresztbe-porzásos, szabad szaporodása során képes vadon élő rokonának, a vadrepcének átadni a művi úton szerzett génjeit. (Nem faj, hanem csak fajta született a GM-eljárásban, és mint ilyen, képes tovább szaporodni a nem nemesített fajtársaival.). A szuper-gyom spontán kialakulásának veszélyét hordozza magában ez a lehetőség.

A flóra kisebb mértékű átalakulása is kihathat a tápláléklánc teljes vertikumára: rovarok, madarak, emlősök – a sor végén az ember – populációira is. Szélsőséges esetben komplett rovarfajokat pusztíthatnak ki a GM-növények. Az USA-ban például a moly-rezisztens, módosított kukorica pollenje elpusztítja az észak-amerikai vándorló pillangófaj, a Danaisz lepke hernyóit is.

Ha figyelembe vesszük, hogy a növények ivaros szaporodásához számtalan sok esetben szükséges az ízeltlábúak pollen-közvetítése, könnyen beláthatjuk, mekkora katasztrófát rejthet a kártevő-rezisztens GM-fajok széleskörű elterjedése.

A kukorica és szója kapcsán az egészségügyi kockázat kérdése nagy vitákat váltott ki. A módosított GM-kukorica fajok egyes kutatások szerint emberre ártalmatlan anyagot termelnek, mások szerint pedig éppenséggel veszélyeseket. Tény viszont, hogy bizonyos időjárás viszonyok mellett a növény méreganyag-tartalma a szokásos mennyiség több ezerszerese is lehet!

A génmódosított szója elterjedésével párhuzamosan a szójaallergiások száma is megnőtt. A gazdálkodók körében emelkedett a pollenérzékenység gyakorisága.

Itt tartunk. Vannak, akik gyógyszerészeti felhasználást látnak a GM-technológiákban, mások biológiai fegyverekkel kísérleteznek…

Végül mégis ránk virrad a Triffidek napja?

Isten legyen kegyes hozzánk, ha a szellem elszabadul!

Kucsora István

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>