Istent majmolva 8. – Roundup – a reklám

Istent majmolva 8.

Roundup – a reklám

 

A Roundup a világ első glifozát alapú gyomirtószere. Az alap-vegyületet az 1960-as évekre fejlesztették ki a Monsanto munkatársai, egy aminoecetsav (glicin) származékaként.

Hatóanyaga gyenge szerves sav, vízben jól oldódó, kristályos szilárd anyag. A növények levélzetén keresztül szívódik fel, s a nedvkeringéssel a szervezet minden részébe eljut. Jelenléte az aromás aminosavak szintézisét gátolja, hatására a klorofill és néhány hormon szintézise is leáll, majd a növény növekedése is abbamarad, s rövid idő múlva, a szövetek szétesésével, elhal a célba vett növény. Nem szelektív, tehát totális hatású gyomirtószer: egy- és kétszikűeket, magról kelő, tarackról szaporodó és évelő növényeket egyaránt pusztít. Gyümölcsök, zöldségek, szántóföldi növények termesztésénél, mintegy 100 kultúrnövény esetében használható, ezenkívül a nem élelmiszer-előállításra irányuló felhasználása is komoly lehetőségeket rejtett magában: út- és vasútvonalak karbantartása, parkok és lakónegyedek, erdők gyommentesítése kapcsán. A készterméket, Roundup (razzia) néven 1974-ben dobta piacra a Monsanto. Tény, hogy a 2,4,5-T egészségügyi és környezetszennyezési botrányában vergődő vállalatnak elemi szüksége is volt már egy új hatóanyagú készítményre, mellyel piaci pozícióit tovább erősíthette.

Totális hatása miatt a glifozát-tartalmú szer azonban csak kelés előtt, illetve az érés gyorsítására alkalmazható a termesztett kultúrákban. (A repcét, a kukoricát, a napraforgót betakarítás előtt permetezik vele, hogy a táblán szárítsák a betakarításra váró terményt.) A felhasználhatóság időszakát ki kellett tehát terjeszteni a teljes vegetációs időre. E célra a vállalat a génmódosításban látta a megoldást. Transzgenikus eljárásokkal létrehoztak olyan új növényfajtákat (legelőször kukoricát), melyek glifozát-rezisztensek, tehát a teljes vegetációs időszakban lehetséges a szer felhasználása. A GMO-fajták elterjedésével a Roundup felhasználása ugrásszerűen megnőtt. Ez a vegyszer lett a világ legnagyobb mennyiségben felhasznált gyomirtó szere – a köznyelvben rá is ragasztották a „folyékony kapa” elnevezést. A 2000-es évek elejére az Egyesült Államok mezőgazdasági termelésében kb. 40.000 tonnát, kiskertjeiben, parkjaiba, pázsitjaiban 3.000-3.500 tonnát használtak fel belőle évente.

Állítólag a génmanipuláció végső célja a harmadik világ éhezésének megszüntetése – ami még nem nagyon látszik megvalósítani. A vetőmag-vegyszer-technológia komplex termék előállítása – az együttes piaci részesedés növelésére viszont láthatóan előállt. A szép szavak, humánus megnyilatkozások mögött tehát elég talajmenti üzleti érdek körvonalazódik. Meglepődnünk viszont nem kell, a Monsanto (sem) először mond mást, mint amit gondol…

A korábbi szerek károsító hatásának következtében beállt peres-botrányos közhangulatban ezt az új termékét kezdetektől úgy hirdette, hogy környezetbarát, biológiai úton 100%-ban lebomlik és nem hagy hátra talajszennyezést. Egyik reklámjuk szerint „a glifozát kevésbé mérgezi a patkányokat, mint a nagy mennyiségben fogyasztott konyhasó”. A Franciaországban vetített reklámfilm Rex kutyája vígan fújta be vele az elásott csont lelőhelyét, másik reklámjában gyermekek játszottak a fűben, míg apukájuk, sortban és szandálban a „Roundup sövény és terasz” készítményt fújkálta körbe.

Ugyanakkor a párizsi parkgondozók gumicsizmáját kéthavonta kellett cserélni, mert a műanyagot kimarta a permetezőszer…

Eladási kényszer alatt állt 2000-től a Monsanto. A csodaszerük szabadalma lejárt, a versenybe ettől kezdve piaci versenytársaik is beszállhattak, a generikus termékek gyártásával. Fel kellett tehát pörgetni a Roundup ismertségét és forgalmát. A hamis adatközlés sem tűnt tilamas útnak ehhez a célhoz. A PCB-k kapcsán is így jártak el annak idején… Az 1980-as évek elején per folyt a Monsantonak (is) szolgáltató northbrooki Industrial Bio-Test Labs magán-gyógyszergyár ellen, mert az EPA sok hiányosságot és szabálytalanságot tárt fel a vállalat dokumentumai között. Megállapították, hogy az adatokat rendszeresen meghamisították, ezzel takargatva a tényt, hogy a kísérleti állatok végtelen számban pusztultak el. Egyik leglátványosabb bakijuk az volt, amikor „szövettani vizsgálatokat végeztek hímnemű kísérleti nyulakból kivett méhszöveteken.”

1991-ben a Craven laboratóriumot vádolták meg, hogy a Roundup maradványértékeinek vizsgálatakor rendszeresen hamisították az adatokat. Az EPA a hamisítások következtében egészségesnek nyilvánított tehát olyan növényvédőszer szennyezettségi szinteket, melyekről valójában soha nem bizonyosodott be, hogy tényleg ártalmatlanok. A labor tulajdonosát 5 év börtönre ítélték, megbízójuk viszont elkerülte a felelősségre vonást.

A növényvédőszerek engedélyezési eljárása és a kiadott engedélyek hitelessége megkérdőjeleződött az Államokban, hiába írta elő az EPA a vonatkozó vizsgálatok megismétlésének kötelezettségét. Az egész témakör felett a visszaélés árnyéka lebegett, csak a Monsanto maradt ki az általános bizalomvesztésből. A Roundupot tehát továbbra is biológiailag lebomló, környezetbarát szerként reklámozták tovább…

Elhallgatva a tényt, hogy a felhasznált glifozát mennyiségének mindössze 2 %-a bomlik el 28 nap alatt. A többi a talajkolloidokhoz kötődve „pihen”, ezért nem mérgezi gyökéren keresztül a később kikelő növényeket. Elhallgatva azt is, hogy az elpusztított növények szervezetében nem metabolizálódik a hatóanyag, így a vegetatív maradványokkal még a lombon át felszívódott mennyiség is a talajba kerül, tovább fokozva a környezeti nyomást. Hallgatva arról is, hogy a talajvíz mozgása elmossa eredeti helyéről a hatóanyagot, így az élővizekben és az ivóvízbázisban is akkumulálódik…

Miért?

A washingtoni Környezetvédelmi Munkacsoport igazgatója, Ken Cook szerint: „az adatokat érdemes eltitkolni, hiszen végeredményben a bírságok és az ítéletek nem súlyosak…”

Az egészségügyi és a környezeti károsodásokat pedig az egész társadalom viseli. Szociális tekintetben a Monsanto tehát megvalósította a részleges kommunizmust: a terheket mindannyian viseljük, a haszon pedig csak az övék…

Kucsora István

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>