Istent majmolva 9. – Roundup – a reklám után

Istent majmolva 9.

Roundup – a reklám után

 

„A Roundupot ott is lehet használni, ahol a gyerekek vagy a háziállatok játszanak, mivel természetes elemekre bomlik le” – hirdette termékéről az óriásvállalat, annak ellenére, hogy 1996-ban, a New York-i Fogyasztóvédelmi és Hamisítás Elleni Hivatalnál tett feljelentések nyomán, az állam Igazságügyi Minisztériuma büntetés terhe mellett tiltotta meg a cégnek, hogy megtévesztő reklámokat közöljön. Nem állíthatta tehát a gyomirtójáról, hogy biológiailag lebomló, ártalmatlan, nem mérgező és környezetbarát. Mégis 2 évvel később, 75.000 dollár büntetés megfizetésére ítélték, mert egy új hirdetésben azt sugallták, hogy élővizek mellett is használható a termék.

A 2001-es európai engedélyezést és bevezetést kiszolgáló kampány is „természetesen” az Egyesült Államokban már megtiltott állítások köré épült fel. Az Eau et Riviéres de Bretagne (Bretagne Vizei és Folyói) természetbarát egyesület tagjait azonban nem hatotta meg a Roundup-ot cuppogtató Rex kutya. 2001. februárjában, megtévesztő reklám vádjával, pert indítottak a Monsanto franciaországi leányvállalata ellen. A birtokukba került tudományos vizsgálatok szerint Bretagne vizeinek 95 %-ában volt a megengedettnél magasabb a glifozát-koncentráció. Volt olyan vizsgálati hely, ahol a megengedett érték 34-szeresét mérték! Az Európai Bizottság 2001-ben újravizsgáltatta a hatóanyagot, és a „vízi életre mérgező” valamint a „hosszú távú hatásai károsak lehetnek a környezetre” csoportba sorolták át. Ennyit a biológiai lebomlásról…

A francia leányvállalat központja Lyonban van, tehát a Vétségi Ügyek Bírósága ott kezdte meg a bretagnei feljelentés kivizsgálását, 2004. november 4-én. A köztes időben tovább reklámozták a környezetbarát gyomirtót. További éveket is nyertek a cég képviselői, az eljárás lassításával. Rendszeresen nem jelentek meg a tárgyalásokon, illetve meghallgatásokon, azt állítva, hogy nem kapták meg az idézéseket, mivel nincs címük az országban. Végül 2007. január 26-án, 6 évvel a feljelentés után került sor az ügy letárgyalására. A bíróság 15.000 euró, azaz meglehetősen csekély büntetés megfizetésére ítélte a vállalat vezetőit. Az indoklásban a bíróság kifejtette, hogy a „biológiailag lebomlik” és a „talajt tisztán hagyja” állítások hamis következtetésekre vezetik a felhasználókat. A valóságban ugyanis a hatóanyag tartósan a talajban marad, esetleg szétszivárog, és szennyezi a felszín alatti vizeket!

A „környezetbarát” gyomirtó csomagolására azóta a következő figyelmeztetések kerültek fel, a hatóság nyomására: „R41 Súlyos szemkárosodást okozhat.

R51/53 Mérgező a vízi szervezetekre, hosszú távú káros hatással lehet a vízi környezetben.

S(2) Tartsa távol gyermekektől.

S26 Szembe kerülve azonnal öblítse ki bő vízzel és forduljon orvoshoz.

S39 Viseljen szem/arcvédőt.

S61 Kerülni kell az anyag környezetbe jutását. Lásd a külön használati utasítást / biztonsági adatlapot.”

Tekintve, hogy permetként elsodródhat a levegőben, szermaradékként megtalálható növényekben, állati termékekben, ezen kívül elfolyhat ivóvízbázisokba is. Az emberi szervezetbe tehát belégzéssel, élelmiszerrel és ivóvízzel is bejuthat. Tejben és tojásban is kimutatták már. EU-n belüli engedélyezése óta számos riasztó tanulmány készült, az emberi egészségre gyakorolt hatásáról. Több tucat vizsgálat eredménye bizonyítja a glifozát rákkeltő és hormonrendszer-károsító hatásait.

Elsődleges irritáló hatása, fizikai érintkezés esetén a szemben, és a bőrön, lenyelés során a felső emésztőszervekben, belégzésnél pedig a tüdőben és a légutakban jelentkezik. 2009-ben, több vizsgálat alapján arra jutottak kutatók, hogy a glifozát-alapú gyomirtók toxikusak és endokrin diszruptorok az emberi sejtek vonatkozásában. Felülvizsgálni javasolták a szerek élelmiszerben és takarmányban megtalálható szermaradékainak élettani hatásáról alkotott eddigi elképzeléseket. Átsorolásra javasolták a glifozát karcinogén/mutagén/reprotoxikus eddigi besorolását is.

A Seralini francia kutató által vezetett vizsgálat kimutatta, hogy a Roundup DNS töredezést és sejtpusztulást okoz az emberi embrionális-, köldök- és méhlepény sejtvonalakon. A glifozát gerincesekre gyakorolt teratogén hatását bizonyította egy 2009-es, Argentínában végzett kutatás. A Xenopus laevis afrikai karmosbékák embrionális fejlődését vizsgálva konzekvens és szisztematikus deformációkat figyeltek meg. A glifozát hatására genetikai változások következtek be a központi idegrendszerben, csökkent a fej mérete, nagy számban pusztultak a koponyát formáló sejtek, a porcok pedig deformálódtak.

Tekintve, hogy az embrionális fejlődés során működő genetikai mechanizmusok meglepően hasonlóak maradtak a gerincesek között, a törzsfejlődés előre haladtával is, ezen eredmények nagy jelentőséggel bírnak. Akár a humán embriókra is lehet ilyen hatással a szer. A kutatást vezető professzor a glifozát használatának betiltását kérte az argentín kormánytól. A környezetvédők be is perelték a glifozátot gyártó Monsanto vállalatot.

2010-ben a glifozát egész ökoszisztémát veszélyeztető hatásairól tovább bővültek az információk. Ezek szerint a hatóanyag a talajt, a termést, vadvilágot, a tenyésztett állatállományt és magát az embert is megmérgezheti. A német ÖKO-Test magazin például péksüteményekben, zabpelyhekben és lisztekben vizsgálta a molekula jelenlétét. 20 vizsgált mintából 14-ben találták meg a szert. 10 zsemléből 8 tartalmazott gyomirtót, ami azt jelenti, hogy a glifozát molekula hőrezisztens, túléli a sütési hőmérsékletet. Glifozátot tartalmazhatnak a húsok, húskészítmények is. Az USA-ban és Dél-Amerikában az exportra termelt glifozát-rezisztens kukorica és szója világszerte egyik fő összetevője a haszonállatok részére gyártott takarmányoknak. A vizsgálatok során komoly egészségkárostó hatások jelentkeztek, mélyen a mezőgazdasági felhasználásra ajánlott mennyiségek alatt is. A glifozát a fém ionok megkötésével szisztemikus hatásokat fejt ki több fő enzimre, melyek működése többvegyértékű ionoktól függ.

Mára bizonyos születési rendellenességeket is egyértelműen a glifozáthoz kötnek a vonatkozó laborkísérletek. Gyakorlati megfigyelések, Dél-Amerikai statisztikák pedig azt mutatják, hogy a glifozát-rezisztens szójaültetvények közelében (ahol egész vegetációs idő alatt permetezik a hatóanyagot) az országos átlagnál több gyermek születik rendellenességgel. Persze, a megszületett gyermekek rendellenességei valószínűleg csak a jéghegy csúcsát jelentik, mivel a glifozát-tartalmú gyomirtók a hormonrendszert is megzavarják. Elsősorban a férfi nemi hormonok és az ösztrogén termelését csökkentik, ezáltal negatívan befolyásolják a gyermekáldást.

A Friends of Earth (A Föld Barátai) elnevezésű európai környezetvédelmi ernyőszervezet is vizsgálatot végzett a témában. Úttörőnek számító, az első, több országra kiterjedő kutatást hajtották végre a kérdésben. 18 európai országban, országonként 8-12 ember bevonásával, összesen 182 személyt vontak a vizsgálatuk alá. Kizárólag olyan, nagyvárosban élő személyeket vontak be, akik közvetlenül nem találkoznak a glifozáttal. Nem dolgoznak tehát a nagyüzemi mezőgazdaságban, és ha esetleg kertészkednek is, a gyomirtót nem használják. Következésképpen a résztvevők szervezetébe csak a táplálkozás útján juthatott be a gyomirtó. Megdöbbentő eredményük szerint a glifozát használata mára olyan mértéket öltött, hogy a hatóanyag az európaiak 44 százalékának a vizeletében kimutatható! Ez az arány Máltán 90, Németországban 70, Magyarországon 50, Bulgáriában és Macedóniában csak 10 százalék volt.

Különböző felelősen gondolkodó személyek és szervezetek már régóta a glifozát betiltásáért küzdenek. Harcuk mindeddig sikertelen volt, mert a WHO (az ENSZ Egészségügyi Világszervezete) szerint a hatóanyag nem káros az emberi egészségre.

Következésképpen az EU a glifozát engedélyét meghosszabbította 2015-ig…

(Nem tudtam kikerülni, hogy a cikkben idegen nyelvű szakkifejezéseket használjak. A téma jellegénél fogva azonban nem mindenütt helyettesíthettem magyar megfelelővel azokat. Mellékelek hát egy szómagyarázatot, ami segít a teljes és pontos értelmezésben.

toxikus = mérgező;

endokrin diszruptorok = a belső elválasztású mirigyek működését károsító, hormonális rendszerbe beavatkozó anyagok. A hormonrendszer károsításával nemcsak elnőiesedést okozhatnak például férfiaknál, hanem károsítják az ideg- és az immunrendszert. Több rákfajta, így a mell-, here- és prosztatarák kialakulásához is hozzájárulhatnak.

EPA definíció: az endokrin diszruptor anyagok beavatkoznak a belső környezeti egyensúly fenntartásáért, a szaporodásért, az utódok fejlődéséért és/vagy viselkedéséért felelős természetes hormonok szintézisébe, elválasztásába, szállításába, kötődésébe, hatásába, vagy lebomlásába;

karcinogén = rákkeltő;

mutagén = genetikai károsodást, mutációt okozó, vagy a genetikai károsodások gyakoriságát megnövelő anyag;

reprotoxikus = szaporodási képességeket károsító;

teratogén = olyan anyag vagy hatás, mely az embrióban vagy a magzatban fejlődési károsodást okoz;

konzekvens = következetes;

szisztematikus = rendszeres, állandóan ismétlődő;)

deformáció = eltérés, eltérítés, elváltozás, alakváltozás;)

Kucsora István

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>