Istent majmolva – Szaporodjatok és sokasodjatok…

Istent majmolva

Szaporodjatok és sokasodjatok…

 

Tévedés ne essék: a főcímben egyáltalán nem a Mindenhatót kívánom dehonesztálni! Éppen ellenkezőleg, azokat a – szerintem – ostoba emberi törekvéseket, melyekkel a Teremtő babérjaira törekszenek ma bizonyos emberek, csoportosulások. Isten teremtő munkájának eddigi (töredékes) megfejtésére alapozva azt gondolják magukról, hogy képesek leutánozni az Alkotó művét. Mifelénk az ilyen felelőtlen és gyakran tartalmatlan utánzást majmolásnak hívja a népnyelv…

A korábbi néhány részben arról írtam, milyen eszement ötletekkel sokkolják a Nagyérdeműt, a jövő táplálékait illetően. Bizarr, helyenként sokkoló megoldások kerülnek lépten-nyomon a felszínre. Nyilvánvalóan azok is tudják ezt, akik a sajtó felé megszellőztetik a „világrengető” ötleteket. Bizonyosan ők is tudják, hogy ezek alapvetően nem megvalósítható elképzelések, mégis közzéteszik azokat. Miért?

Gyanítom, hogy a sokkolás szándékával. Mert, ha az emberek elutasítják az így vázolt megoldási alternatívákat, de lenyelik az alap-problémát, miszerint a növekvő lélekszámú emberiség jóllakatásához feltétlenül szükség van egy eddigiektől eltérő, alternatív megoldásra, akkor a kevésbé szörnyű lehetőséget meg is fogják ragadni. Kétség ne férjen hozzá: már közöttünk lappang a kevésbé szörnyű megoldás, csak még nem nyert széleskörű társadalmi támogatottságot.

A nyugati világ keleti szélén, az elöregedő Európa peremén, mi több, a fogyatkozó népességű Magyarországon élve viszont felmerül a kérdés bennem: miért is kell az emberiségnek túlszaporodni a saját természeti korlátait? Összességében kinek lesz ez jó és miért? Természetesen, azoknak, akik hasznot tudnak húzni belőle. És éppen azért – hogy hasznot húzzanak belőle.

A nyugati világ hanyatlik, ez mára tisztán látható. A kormányok bevándorlók tömegével igyekeznek a lélekszám csökkenését megállítani. Ezen immigrációs nyomás viszont csak akkor alakul ki, ha valahol másutt emigrációs többlet keletkezik. A kivándorlási többlet megteremtéséhez viszont gyatra életkörülmények megteremtése szükséges – és létszámbeli fölény! Ahol 10 ember él nyomor-körülmények között, onnét legfeljebb 10 ember tud kivándorolni. Nem is mindegyikük alkalmas a befogadó ország igényeinek, tehát az érdemi bevándorlók számát 1-2 főben maximalizálhatjuk e 10 fős kolónia esetében. Ezzel szemben, ha 10 milliós populációnak teremtünk élhetetlen körülményeket, 1 millióra tehető azok száma, akik alkalmasak is, hajlamosak is a kivándorlásra. Ezzel a lélekszámmal már érdemes operálni! A mostanra 600 ezer főnyire duzzadt, legújabb-kori magyar megélhetési emigráció tükrében van-e még kétsége bárkinek afelől, hogy az elmúlt 25 évben miért nyomták Magyarországot a nyomor sötét bugyrába? Ha minden jól halad, 2018-ra elérjük az 1975-ös életszínvonalat! Azt a nívót, amit a fegyveres megszállás árnyékában, 40 éve már produkálni tudtunk!

Könyörögve kérem, senki ne érveljen azzal a „pol-korrekt” szöveggel, hogy Kádárék eladósították az országot cserébe ezért! Az akkori adósságállomány a csekély töredéke volt a mostaninak, ugyanakkor a nemzeti vagyon többszöröse volt az adósságnak. Mindemellett 110.000 fős békelétszámú hadsereget tartottak fenn folyamatosan, arra az esetre, ha meg kellene védeni az országot egy fegyveres támadástól. Ma nincs nemzeti vagyon, ütőképes hadsereg sincs, van ellenben fedezet nélküli, mérhetetlen államadósság. Tévedés ne essék, nem a Kádár-éra iránti nosztalgiát akarom én erősíteni. Csak szeretném megvilágítani a kisebb népekkel, így a magyarsággal szembeni doktrína-váltás lényegét. Mindenki emlékszik rá, aki akkor élt, hogy az ember valóban fontos szempont volt a kommunista államvezetés szempontjából. Annyira mindenképp, hogy a lehetőségekhez mért életszínvonal-emelés napirenden volt, s az emigrációtól vasfüggönnyel védték az államot. Ugye, most már szembeötlő a különbség?

Egyfajta emberkereskedő világhatalom rabjai lettünk. Semmiféle néven nevezendő termékünk nem kell, legfeljebb olcsó ipari rabszolgamunkára létesítenek beruházást nálunk. A komoly többlet-értéket termelő, hagyományos magyar mezőgazdasági, élelmiszeripari, ipari ágazatokat a „Hatékonyság-Mammon” jegyében leépítették, úgyhogy önellátásra, önfenntartásra esély sem maradt (egyelőre). A hazug ígéretek ellenére, mesterségesen alacsonyan tartott életszínvonallal távozásra ösztönzik a dolgozni nem rest embereket. Az idegen nyelvek ismeretének erőszakolása előkészíti a könnyebb beilleszkedést az idegen földön, a jövőbeni fogadó-országban. Az itthon maradottak pedig egyre süllyedő színvonalon tengetik majd életüket, s örülnek, hogy még léteznek. Kialakult a csekktől-csekkig vegetálás túlélő-technikája. Aki kevésbé szerencsés, annak meglévő vagyontárgyát is viszi a deviza-hitel csapdája. Gondolkodtak már azon, milyen végső célért adták a profit-orientált nemzetközi pénzügyi intézmények számolatlanul és fedezetlenül hitelt államnak és állampolgárnak egyaránt?

Csak annyit javaslok, tiszta szívből, hogy üdvözöljenek minden olyan törekvést, ami pénzügyi-gazdasági függőségünk felszámolását célozza meg. Még akkor is, ha az esetleg a napi kényelmünk rovására működik. Én is ezt teszem.

Az újra feltörőben lévő bohóc, Gyurcsán Fletó 2009-es kirohanását ajánlom szíves figyelmükbe: „el lehet innen menni!”. Hát, ez a helyzet, ez a szándék.

A 2050-re prognosztizált 2 milliárd fős népesség-növekedés 10%-a (ami értékes bevándorló lehet a fejlett országokba), 200 millió dolgozni vágyó, elszánt ember. A mostani demográfiai trendet figyelembe véve, ekkora alkotó népesség-csökkenés fog beállni a jelzett időre a nyugati civilizációban. Ezért kell mindenáron kiszolgálni a látszólag érthetetlen, kevésbé fejlett régiókra prognosztizált demográfiai növekedést.

Az undorító, riasztó megoldásokkal szemben van szalonképes elgondolása is bizonyos csoportoknak, akik az élelem, és ezáltal az emberi erőforrások birtoklásával világuralomra törnek…

Erről fog szólni a folytatás.

 

Kucsora István

 

 

 

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>