Kisbolygó

Kisbolygó

Azt írja egy hogyishívják, hogy elhaladt a Föld mellett egy kisbolygó. Ami állítólag több billió dollár értékű platinát tartalmazott. Nem tudni, ezt honnan következtették ki, ha még nem is jártak azon, minden esetre ahogy az lenni szokott, egy cég már meg is kérte rá a bányászati engedélyt. No de kitől? A szerencsétlenségünkre nem csapódott be az USA-ba vagy Tel-Avivba ez a bogyó, de a zsidaják még így is utána űrutaznának. Menjenek csak, de vissza se jöjjenek a nagy semmiből! Erre az utazásra simán ki kell adni nekik vízumot. Kiadom én azt a vízumot, mert az enyém az űr. Aki ezt nem hiszi, az bizonyítsa be, hogy a Teremtő nem nekem adományozta az eget! Persze az is lehet, hogy az közös tulajdon. No de akkor meg mindenki köteles lenne vámot fizetni a használatáért. Meg is szűnne a világon a szegénység. De elmondanám, a Hold is az enyém. Hát én előbb bebizonyítom, hogy igen, mint az ellendrukkerek azt, hogy nem. Én, kis komáim, elmondanám, azért lett az enyém a Hold mert egy romantikus nyári éjszakán, amit egy királykisasszonnyal töltöttem egy tóparton, felnéztem rá. Azóta teliholdkor is jobban tudok írni, de még orv-horgászni is. Még Vermaht, a kutyám is megugatja a Holdat. Hát mert tudja ő is, hogy az az enyém, és rendre üdvözölgeti mindig, De a királykisasszonyom vénuszdombja is azt sugallja, hogy a Vénusz bolygó is az enyém, ahogy a Mars is, mert a termékenység, az erdők, mezők istene, miért ne adná oda minden báját egy olyan nagy harcos népnek, mint én? Ez a királyi többes. Ma már mindenki így beszél. Első szám harmadik személyben saját magáról. No de ha már többes számozunk, akkor mi Ligeti Zoltán, azt gondoljuk, hogy minden csillag mindenkié, amíg fel nem akar menni azokért a semmibe, még azokat is lenyúlni, csak Földhöz ragadtan nézi. Egyszer aludtunk a szabad ég alatt a haverokkal, haverinákkal, jó, nem egyszer aludtunk már a szabad ég alatt, mert a táborozás arról szól, nem ám a wellness, vagy mi a frász komplexumokról, szóval feküdtünk a fűben, néztük a rendszeres augusztusi csillaghullást, amikor kívánni szoktak valamit a babonások és beszólt egy haver: ő azt kívánja, hogy ha a pont felette lévő csillag leesne, akkor lehetőleg ne az ő szájába essen. Mert gyanús neki a csillag pozíciója. Szóval az égbolt mindenkié. Még a hülyéké is. Persze pláne az enyém! Meg ugye a Kis hercegé, de Ő most nincs itt. Úgyhogy el a kezekkel az égbolttól lopósok!

 

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>