MEGHÍVÓ SARLÓS BOLDOGASSZONY köszöntésére
Szeretettel várunk mindenkit, aki itt él vagy dolgozik a fővárosban, vagy épp itt tartózkodik, vagy azért jön Budapestre, hogy velünk együtt köszöntse Boldogasszonyunkat.
Aki csak teheti, jöjjön közénk néhány percre! 2015. július 2-án, csütörtökön 16 órától 19 óráig folyamatosan a Szent Korona közelében kérjük Boldogasszonyunk segítségét nemzetünk lelki, erkölcsi, szellemi felemelkedéséért
Helyszín: V. ker. Kossuth téren, a Rákóczi szobor közeli fa melletti sétányon, a padoknál
Az ökumenikus egyházi, kulturális együttlét alkalmával, imával, énekkel megtapasztalhatjuk milyen közösségben egymásra hangolódva érezni Boldogasszonyunk éltető erejét. Újraélhetjük szellemi örökségeinket az ének által. A város zaja ellenére, a közösségben megérezhetjük a Szent Korona rendező erejét.
Óránként ismétlődő: ima – ének Boldogasszonyhoz, Megváltónkhoz, Teremtő Istenünkhöz. Örömmel fogadunk erre az alkalomra szóló éneket, hogy a Mária ének-vers-ima gyűjteményünk csokrához hozzáfűzhessük; régen élt és ma élő nagyjaink – akár mások rólunk – gondolatait is.
Boldogasszonyság
„Őshitünk Boldogasszonya föltehetően a Jézus születését előző évezredekben formálódott, együtt a szárnyas Nappal, amely a küldő és a küldött kettőse: Isten és az ő kiáradó teremtő és törvényt adó fényessége. …
Boldogasszonyt a boldogasszonyság küszöbözi, amely kezdettől való, és nem más, mint a Teremtő fényességének örök szomjúhozása; a Mindenekben létezik, amióta világ a világ, s ameddig Isten akaratából az marad. A boldogasszonyság magába foglalja a megkapott fény őrzését, s annak visszaadását; ő az óhajtó, föntre nyílt kupa, ő a kapu … kapuja életnek s halálnak, a valósulás szentséges edénye is.”
Sarlós Boldogasszony tisztelete:
„Július 2-ára esik, a Rák havának első tizedébe. Ilyenkor Isten terített asztalává változik a határ. Ez az aratás képletes kezdete. Nehézkes Mária megy e napon Erzsébetet látogatni. A kalászok minden búzafeje ilyenkor nehézkes Mária, a kalász –méhben élet simul. BABBA Mária gyermeke. Az aratás kezdetén a család legidősebb nőtagja három marok búzát vágott sarlójával, majd piros szalaggal átkötötte. Ez volt a Jézus kéve. A régiek minden búzamagon Jézus képét látták. A búza sárarany színe a Napot idézi meg.
Sarlós Boldogasszony aránylag kései Mária ünnep. A ferencesek kezdik ünnepelni, de egy század után vált az egyházban egyetemessé. Nálunk az ünnep a középkor végén vert gyökeret. Ilyenkor nyílik a legtöbb virág és a virágnevekben sokszor benne van Mária neve. A népszokások sokféle képen emlékeztek meg erről az ünnepről. Pl. szükséges volt, hogy valamennyit az asszony is arasson sarlóval és szedjen kalászt, hogy a jószág ne pusztuljon. Nép szimbolikus szemléletében a Szűzanya arat és Fiára hagyja, hogy gyűjtsön és a búzát a konkolytól elválassza. A parasztember a búzát életnek nevezte, vagyis a mindennapi kenyér Isten ajándéka, valamiképpen Krisztus teste (Oltáriszentség) illetve jelképe (úrvacsora). A régi parasztember a mindennapi kenyérben is Jézus testét látta és ha leesett véletlenül, felvette és megcsókolta. A kenyérsütés áhítata is Jézus közénk születését szimbolizálta. Sarlós Boldogasszony a kalász őrizte fény magasztos ünnepe, a kenyéradás alkalma, a földi anyaság megszentelése: az asszony, az anya a teremtett mindenekben ekkor a Napba öltözik. A méh hordta magzat, Jézus okán.”
Idézetek Molnár V. József: Hétboldogasszony c. könyvéből – Főnix Könyvek 29., Debrecen, 2001.
A Hétboldogasszony Kör – a Magyar Hagyomány Műhelyben ihletődve – által köszöntött alkalmai az esztendőkörön a következők: Földtiltó Boldogasszony (Szeplőtelen Fogantatás) , Gyertyaszentelő Boldogasszony, Gyümölcsoltó Boldogasszony , Sarlós Boldogasszony,
Nagyboldogasszony, Kisboldogasszony, Olvasós Boldogasszony
Hétboldogasszony Kör
boldogasszony.hetboldogasszony@gmail.com