Miért Budapest Pest?

Miért Budapest Pest?

 

Úgy nőttem fel, hogy a Budapest szót nem is hallottam. Ha dolga volt bárkinek is, csak imigyen szólt: Pestre megyek. Mindig erőltetettnek tűnt a Budapest név. A mindennapokban máig sem teljesen elfogadott. Ennek ellenére egy szlovák nyelvű kiadványban a Pest nevet a különösen negatív beállítottságú történetben csak sokára ismertem fel, hogy fővárosunkról van szó. További zavart keltő jel, hogy Pesthidegkút Budán van. Eleink fejlövést kaptak volna? Nem hinném! Józanságukban jobban hiszek, mint a magaméban. A Bukarest-Budapest összekeverés már egészen botrányosan zavaró. A neveknek mindig van jelentése, a hely jellegzetességét őrzik, mint pl. a Nagy Sándor által alapított város Bukefallos Indiában. Szemérmesen fordítva a bika nemi szervét fejezi ki. A lónak, az uralkodó rakoncátlan, de kedvenc állatának a neve volt. Bukarest egyszerűen ökörpihentető, amint Oxford ökörgázló. De Budapest nem természetes fejlődésű név, viszont elemezhető.

Buda fonetikusan azonos a mi Budhánkkal, aki akár tíz esztendeig is révült, bódult állapotban merengett arcából a világra. Ő megengedhette magának a megvilágosodás ilyen formáját. Ez nekünk idegen, „buta” eljárás, még akkor is, ha Attilának a testvér öccse viselte e nevet. Az bizonyos, hogy Attila (a „t” kettőzése az első szótag hangsúlyosságát jelzi, régi írásszabály szerint/ városát Budának nevezték (ahol pihenhettek, meditálhattak, mint Budha), Árpád bejövetelekor, amely lehetett Siebenburg (nem Erdély) akár Fehérvár is, de semmiképp sem a mai Buda.

A szemantika – a szavak jelentéstartalmának elemzése – a gyökszavakon alapszik. Pest már önmagában megáll. Kísértetiesen asszociálódik a pestis szóval. A betegség ellen egyetlen védekezés volt, az izoláció! Csaknem minden egyes esetben valamilyen barlangot vettek igénybe, mai fogalmak szerint elfekvő osztályt alakítottak ki. Több nyelven a pest gyökszó megjelenik a barlangot jelölő szótesten – lásd pestera. Nem kell nagyon kutakodni, hogy valami „marha nagy” barlangszájat találjunk. Egy biztos orientációs pont százezer évek óta ott áll a Gellérthegy oldalában. „Találkozzunk Pestnél!” Ennél jellemzőbb, eltéveszthetetlen pont nincs az egész medencében. A mai Buda, Pest és Pesthidegkút nem amnézia, hanem a kifogástalan időtálló emlékezet emlékműve. Judapestet csak az „újkorban” csináltak belőle. A gondolatmenet lavinát indít. Talán feltárhatjuk, hová kerültek Janus Pannónius által megénekelt „Búcsú Váradtól” -ban említett „aranybaöltözött királyszobrok”, vagy miért van három lába a Medici kápolna Éj szobrát szimbolizáló nőalakjának? Kinek milyen érdeke volt az egész történelemhamisítás? Mi volt a valóság?

Addig is milyen szép lenne egy békés, boldog olimpia 24-ben PEST városában. A Földön minden földrajzot tanuló gyerek azonnal megjegyezné, de még Magyarországot sem kellene kerestetni velük, mert eltéveszthetetlen.

 

Juhász Árpád

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>