MOLNÁR MIKLÓS: Szégyen

MOLNÁR MIKLÓS: Szégyen
Nem „éhes csürhe”, amely végső kétségbeesésében útnak indul a szülőföldjéről ezer meg ezer mérfölddel távolabbi országokba az életben maradás, netán az egyről kettőre jutás reményében, hanem emberek, embertestvéreink sokasága, akiknek ugyanúgy joguk van élni a Nap alatt, mint a Föld összes élőlényének. Olyan országokból menekülnek el, amelyeket a globalokapitalizmus gyilkos rendszere szinte totálisan kifosztott. Egyszerűen nincs más választásuk, mint menteni az irhájukat, ahogy tudják. Még ha belátom is, hogy a „Magyarország” fantázianevű, úgyszintén csontig lekopasztott globalogyarmat nem lehet menekülők százezreinek befogadó otthona, mégis mélységesen szégyenlem magam a déli határon fölhúzandó koncentrációs tábori kerítés miatt. Javaslom Orbán Viktor lágerparancsnoknak, hogy legalább száz méterenként helyeztesse el a szégyenkerítésen a JEDEM DAS SEINE, illetőleg az ARBEIT MACHT FREI föliratot. A drótkerítés: 1. iszonyúan ronda; 2) hatékonyságát tekintve szart sem ér; 3) rettentően sokba fog kerülni. Szégyenteljes és ostoba vállalkozás Európában – vagy akárhol a glóbuszon – kerítéssel zárni le bármely ország határát. Igazából persze nem országhatár az már, hiszen Hunnia végzetesen, önfelszámoló módon be van tagosítva az Ajrópai Júnióba, hanem a globalobirodalom határa.
Boldogok, akik fölismerik, hogy miről van most (vagy bármikor) szó… A hatalommal egy tálból cseresznyézni, vele egyetérteni igen jó lehet (bár nekem ebben az érzésben eleddig sohasem volt részem, pedig megettem már a kenyerem javát). Melengető egy érzés lehet, úgy sejdítem: mintha egy jóságos Mikulás bácsi simogatná az ember fejét. Csakhogy Orbán Viktor nem jóságos Mikulás bácsi. Annyi jóság van őbenne, mint egy anakondában vagy egy vödör sósavban. A regnálása alatti esztendőkben számolatlanul, gátlástalanul özönlöttek Magyarországra (nem ám a zöldhatáron át!) egy bizonyos közel-keleti illetőségű népfajta egyedei. Lakóparkokban berendezett lakások, jól fizető állások várták őket. A hazánkba való betelepülésre az egyik Polgár lány (a sakkozótenyészetből; mind egy szálig izraeli állampolgár) valóságos toborzóirodát működtet az Egybesült Államokban. Aki nem sajnálja a fáradságot, utazzon ki egyszer például Sashalomra (az ilyesmit hívják katasztrófaturizmusnak), hogy egy futó pillantást vessen (többet úgysem hagynak) az ottani lakóparkjukra, melyet a saját fegyvereseik őriznek.
Csak pianissimo kérdezem: nem arról van-e inkább szó, hogy az ő komfortérzetüket bántja a menekülők beáramlása, és a nekik minden tekintetben alárendelt „magyar” miniszterelnök az ő utasításukat teljesíti a méregdrága kerítésépítéssel? A zsideszsodratú média meg – ezért van tartva! – szakmányban szállítja a „nemzeti oldal” tudatát tovább ködösítő propagandát.
Van még egy igen kártékony vonatkozása a déli határon fölépítendő szégyenkerítésnek, ami a háttérhatalom által uralomban tartott Orbán-klikk szégyenletes politikai farkasvakságára vall; ennek hosszú távon mutatkoznak majd meg a hátrányos következményei. Szerbia ellenezte a kerítést, mégis felépül. Mármost az Észak-Atlanti Terrorszervezetbe (NATO = North Atlantic Terror Organization) beszippantott Hunnia területén át reguláris NATO-hadseregek vonultak az akkori Jugoszláviába, és magyarországi repülőterekről szálltak föl vagy azokon vettek föl üzemanyagot azok a bombázók, melyek sok ezer tonnányi, nukleáris töltetű lövedékkel bombázták szarrá Szerbiát (kórházakat, gyárakat, iskolákat, hidakat, művelődési központokat stb., stb.). A magyar politikai „elit” ezzel emberiség elleni bűnök elkövetőinek cinkosává vált. A szerbek ezt sohasem fogják elfeledni, kivált pedig megbocsátani nekünk. Nagyon is érthető, ha a szégyenkerítés fölhúzásának apropójából törleszteni fognak, és készséggel a „magyar” határhoz kalauzolnak minden menekülőt. Meglehet, aktívan, sőt kreatívan közreműködnek majd a határzár módszeres lerombolásában.

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>