„Mondj igazat, és menekül az ördög”

„Mondj igazat, és menekül az ördög”

 

 

11. menuhin

 

Gerard Menuhin brit-svájci színész, publicista, regényíró és filmproducer, a huszadik század legnagyobb hegedűművészének, Yehudi Menuhinnak a fia, maga is prominens zsidó személyiség, rabbik leszármazottja, nem bírta tovább elviselni a Németországot és a németséget sújtó rengeteg hazugságot, és az összes következmény vállalásával hallatlanul merész lépésre szánta el magát: hogy leleplezi „a történelem legnagyobb hazugságát”, illetőleg „az emberiség történetének legégbekiáltóbb üzleti szélhámosságát, a „holobizniszt”.

Tell the Truth and Shame the Devil („Mondj igazat, és menekül az ördög”; a cím Shakespeare IV. Henrik című színművéből merítődött) című, 464 lapos, papírborítójú könyvében, mely 2015 októberében jelent meg Washingtonban (kiadója: The Barnes Review), a következőket állítja: „A holokauszt a történelem legnagyobb hazugsága. Németország nem bűnös a második világháború kirobbantásában. Adolf Hitler volt az egyetlen olyan államférfi a világon, aki megmenthette volna a világot a zsidó-plutokrata veszélytől, hogy a leigázott bolygó újra szabaddá válhasson.”

Gerard Menuhin a büntetőtörvényekkel körülbástyázott összes tabut áthágva nemcsak azt állítja, hogy a ránk kényszerített holokauszt-mítosz a történelem legnagyobb hazugsága, hanem azt is, hogy minden idők legpusztítóbb és legborzalmasabb háborújára volt szükség, hogy megakadályozzák az emberiség megmentését a cionista pénzuralomtól. „Miközben a népek szakadatlan háborúkban pusztítják egymást, a bankár gengszterek, a

„bankszterek” a véren szerzett aranyból egyre jobban meggazdagodnak. Az emberiség teljesen ki van zárva az életére vonatkozó fontos döntésekből. És ebből a szempontból édes keveset számít, hogy az átlagember milyen rendszerben él manapság, demokráciában, köztársaságban, teokráciában vagy diktatúrában. Az uralkodó elit egyre erősebb és gazdagabb, miközben az értékteremtő népesség éppen hogy csak életben tud maradni. A kulisszák mögül egy bizonyos etnikum tagjai dróton rángatják a rendszer kapcsolóközpontjaiba beültetett bábuikat. Hogyan süppedhetett a világ ekkora mocsárba? Ki menthetett volna meg bennünket ettől a sorstól, és mit tehetünk még a megmenekülésünkért?” – kérdezi a szerző.

A könyv három részből áll. Az első rész a „holokauszt-hazugsággal” és a főbűnösnek kikiáltott Hitler személyiségével és szándékaival foglalkozik. A második rész feltárja az igazi bűnösök tetteit, történeti áttekintést ad folyamatosan elkövetett bűntetteikről, főként pedig arról, hogy miként vetik be pénzügyi és médiahatalmukat bűncselekményeik elkövetése és eltussolása érdekében.

Mélyreható meglátásokat olvashatunk a szabadkőművességről, az európai forradalmakról, a közoktatás és a külpolitika befolyásolásáról, az Európai Unió létrejöttéről, az Új Világrendről, és arról a tervről, amelyet ugyanazok az erők és vazallusaik valósítottak és valósítanak meg a tizenhetedik századtól napjainkig.

A könyv harmadik részében az anticionista szerző, akinek már az édesapja is kitartóan bírálta Izraelt külpolitikája és a palesztinok elnyomása miatt, a két világháborút taglalja (a kettőt összefoglaló néven „második harmincéves háborúnak” nevezi), szól a keletkezésükről, finanszírozásukról, szükségszerű folytatódásukról; a véleménynyilvánítás szabadsága ellen hozott jelenlegi törvényekről, a globális orwelli állam kialakulásáról, valamint arról a fontos tényről, hogy a hidegháború alatt az Egyesült Államok mindvégig támogatta a Szovjetuniót; a kommunizmusnak a nagy tervben betöltött szerepéről, Palesztina megszállásáról, a palesztinok sorsának mindannyiunk sorsát kifejező példaszerűségéről, és sok minden másról.

„A jó hazugságnak időre van szüksége, míg megtervezik, márpedig ez igen jó hazugság” – olvashatjuk a könyvben. „Nyilvánvaló, hogy az egész zsidó tákolmány ennek a hazugságnak a fennmaradásán áll vagy bukik.”

„Már az a tény is, hogy nem lehet vitatni a zsidó „holokausztot”, és zsidó nyomásra törvényeket kényszerítettek rá demokratikus társadalmakra, hogy megakadályozzák kérdések felvetését – miközben szakadatlan a propaganda és az agymosás, hogy a „holokauszt” vitathatatlanul megtörtént –, elárulja, miről van szó: hogy mindez csakis hazugság lehet. Különben miért ne lehetne vitatni? Mert sérthetné a „túlélőket”? Mert „meggyalázná a holtak emlékét”? Aligha elegendő ok a vita törvényen kívül helyezésére. A főhazugság leleplezése azonban magával vonná sok-sok egyéb hazugság megingását, és az egész rozoga tákolmány összeomlását” – írja Gerard Menuhin.

„A zsidók mesterkedései abban az eszelős kényszerviselkedésben érhetők leginkább tetten, hogy mindenáron fenn akarják tartani a

„holomítoszt”, mert lelepleződése nemcsak azzal járna, hogy megszűnne Izrael jogalapja Palesztinára és a soha véget nem érő pénzügyi kárpótlásokra meg jóvátételekre – olyan károkért, amelyek nem őket sújtották, hanem kiszolgáltatná a zsidókat és tányérnyalóikat a világ haragjának, hiszen a hazugságaik és az összeesküvéseik évszázadokon át becsapták és áldozatul ejtették a világot.”

A tények és tanúságtételek sokaságát felsorakoztató szöveget hiteles forrásokból merített, napjaink eseményeire is vonatkozó idézetek teszik gazdaggá és elevenné. A könyv utolsó lapjain következtetéseket és előjelzéseket olvashatunk.

Senki sem számított rá, hogy az idézett mondatok egy nemes jellemű zsidó szájából is nyilvánosan elhangozhatnak. Gerard Menuhin könyve talán döntő módon hozzájárul, hogy leszámolhassunk végre a történelem összes hazugságával. Az ő példája más jeles személyiségeket is arra bátoríthat, hogy kirukkoljanak az igazsággal, és közelebb jussunk az emberiség felszabadulásához a „bankszterkaszt” igája alól.

11. könyv

 

One thought on “„Mondj igazat, és menekül az ördög”

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>