Nem, nem, soha! – Baka

BAKA

 

A falut 1274-ben királyi udvarnokok szállásaként említik, ekkor épült római katolikus temploma is, amely elpusztult. Helyette 1767 és 1770 között újat emeltek, melyet a Mindenszentek tiszteletére szenteltek. 1937-ben újították fel. A község alatt folyó Duna-ágon az ősidők óta épültek vízimalmok. Vályi András szerint “Alsó Baka. Elegyes lakosú falu Poson Vármegyében, birtokosai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Bőstöl nem meszsze Tsilíz patakja mellett, hasznos malmai vagynak a’ Duna vizén. Határja középszerű, vagyonnyainak eladására jó alkalmatossága, második Osztálybéli.” “Felső Baka. Elegyes magyar falu Poson Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik az előbbeninek szomszédságában, helyben fűrész, és száraz malma van, vízi pedig a’ Dunán jó távól; határja tzín mosó fűvel bővelkedik, réttye, legelője jó, második Osztálybéli.” Fényes Elek szerint “Baka (Alsó, Felső), két egymáshoz közel fekvő magyar falu, Poson vármegyében, a Csiliz vizénél, ut. p. Somorjához 3 órányira, a győri utban. Az 1-sőben van 519 kath., 2 ref., 6 zsidó; a másodikban 413 kath., 26 zsidó lak., és egy kath. paroch. templom. Határjok termékeny; rétjek, legelőjök, s a Duna szigetjében erdejük elég. Szarvasmarhát, lovat, juhot, szép mennyiségben tartanak. F. u. Bartal, Kulcsár, Jankó, s más számos nemesek. ” A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott. 1880-ban 809 lakosából 782 magyar anyanyelvű és 27 csecsemő volt. 760 római katolikus, 30 zsidó, 18 evangélikus és 1 református vallású volt. 1910-ben 853 lakosából 850 magyar, 2 német és 1 más nemzetiségű volt. 1871-ben született Bakán Jankó Zoltán. A család Pozsony vármegye nemesei közé tartozott. Gyermekkorát szülőfalujában töltötte, ahol szülei jómódú gazdálkodók voltak. Az egyetemet Pozsonyban végezte, ahol jogot tanult. Tanulmányai befejezése után gazdag közéleti pályát futott be: volt Pozsonyban hivatali tisztviselő, tanácsos, majd mint alispán dolgozott. 1918-ban Pozsony megye főispánjává nevezték ki. Íróként és kultúrpolitikusként tartják számon. Legkiemelkedőbb műve az 1940-ben megjelent Mesél a szülőföldem című könyve. A kötetben szereplő novellák: A mi házunk, A pogánynak keresztelt gyerek, A bécsi rokon, Mozoli bácsi szóhoz jut. A Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1728-ban épült. A bakaiak a húszas évek második felében ismerkedtek meg a futballal Jányi István és Tóth Béla jóvoltából, akik annak idején Pozsonyban végezték tanulmányaikat, ők hozták be a faluba az első futball-labdát. A futballklubot 1931-ben alapították. Az FC Baka Csallóköz egyik legpatinásabb klubja, legnagyobb riválisa a Bősi Tornaegylet. A csapat 24 évet játszott a kerületi osztályban, anyagi gondok miatt a 2005/2006-os szezonban kiestek, jelenleg a dunaszerdahelyi területi szövetségében kiírt első osztályában játszanak.

A Magyarországtól elcsatolt városok rövid leírása, hogy tudjuk,mi értéket vettek el tőlünk. Minden héten bemutatunk egy-egy települést. Kérjük, akinek van emléke vagy kapcsolódása az adott helyhez, ossza meg velünk.

 

2. NEM, NEM, BAKA legrégibb temploma

Köszönettel: Kun Attila, alittanuk@gmail.com

 

 

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>