NEM, NEM, SOHA – BALOGTAMÁSI

NEM, NEM, SOHA

BALOGTAMÁSI

Rimaszombattól 13 km-re keletre, a Losonci-medence északi részén, a Balog-patak jobb partján fekszik. A mai falu területén már az újkőkorban emberi település állt, melyet a vonaldíszes kerámiák népe lakott. 1247-ben IV. Béla oklevelében Tamasy néven említik először. Több birtokosa volt, legnagyobbrészt a halicsi uradalomhoz tartozott. 1467-ben “Thamasy” néven említik. Mátyás királynak a nemességgel vívott csatározásai során a falu a divényi uradalom részeként 1469-ben királyi birtok lett. 1575-ben a török elfoglalta Divény várát és a falu is a török adófizetője lett. Ekkor majdnem teljesen elpusztult. A várat 1593-ban Pálfy Miklós foglalta vissza és a törököt Fülekig szorította vissza. A 18. században a Zichy és a Szemere család birtoka. Ebben az időszakban többször is pusztította tűzvész a falut. Leégett 1704-ben, 1714-ben, 1782-ben, 1834-ben és 1857-ben is. 1710-ben és 1831-ben kolera is pusztított. A 18. században sörfőzde működött a községben. 1828-ban 102 házában 815 lakos élt, akik főként mezőgazdaságból éltek. 1910-ben 298, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott, ezután a csehszlovák állam része lett, mezőgazdasági jellegét ezután is megőrizte. 1938 és 1945 között újra Magyarországhoz tartozott. 2001-ben 209 lakosából 155 magyar és 29 szlovák volt.

 

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>