Nem, nem, soha! – CSEJTE

Nem, nem, soha!

CSEJTE

Vágújhelytől 5 km-re délnyugatra fekszik. A mai Csejte területén az újkőkorban a vonaldíszes kultúra népe élt. A bronzkorból a lausitzi kultúra temetőjét találták itt meg, de előkerültek a hallstatt és la théne-kori temetkezések is. A római-barbár korszakból hamvasztásos sírokat tártak fel a település területén. Kezdetben a nyitrai váruradalom része volt, majd Csejte várának felépülte után annak tartozéka lett. Várát a Hontpázmány nembeli Kázmér építtette az 1260-70-es években, majd Csák Mátéé lett, később királyi vár. A török korban a Nádasdyaké lett, majd 1707-ben a kurucok egynapi ostrommal vették be, mivel nem volt vize nem soká tarthatta magát. A szabadságharc után a Habsburgok, mint annyi más kuruc várat, felrobbantatták. A vár mellett a 16. században a faluban reneszánsz kastély is épült, itt estek meg a 17. század elején Báthory Erzsébet állítólagos kegyetlenkedései, amik miatt elfogták, majd per és ítélet nélkül haláláig várfogságban tartották. Ma már biztosnak látszik, hogy nem volt kegyetlenebb a kor arisztokrata özvegyeinél, viszont nagy vagyonára többeknek is fájt a foguk, egyebek mellett a kincstárnak is. A kastély ma is áll. 1392-ben Csejte városi rangot és évi hat országos vásár megtartására jogot kapott. Ezen kiváltságait később többször is megerősítette a király. 1599-ben elpusztította a török. 1609-ben alakult meg első céhe, a fazekasoké. Később több is alakult, 1753-ban már 64 kézműves ténykedett a településen. A 17. században habánok érkeztek a községbe és fazekasműhelyt, valamint malmot építettek. 1715-ben szőlőskertje és 71 háztartása volt. 1758-ban 185 adózó és 25 szabad család élt Csejtén. 1787-ben 290 házában már 2044 lakos élt. 1828-ra lélekszáma ismét csökkent: 258 háza volt 1807 lakossal, akik mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel, kézművességgel foglalkoztak. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Vágújhelyi járásához tartozott. Itt hunyt el 1614-ben első Nádasdy Ferenc gróf özvegye, Báthory Erzsébet grófnő, Báthory István lengyel király, erdélyi fejedelem unokahúga. Itt született 1623. január 14-én gróf második Nádasdy Ferenc országbíró, akit a Wesselényi-összeesküvésben való részvételéért lefejeztek.

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>