Nem, nem, soha! – Diószeg

NEM, NEM, SOHA!

DIÓSZEG

 

A mátyusföldi település a Kisalföldön, Galántától 6 km-re nyugatra, a Dudvág partján fekszik. A mai város Magyar- és Németdiószeg 1943. évi egyesítésével jött létre. Az 1. és a 4. század közötti időszakban kvád település. 1252-ben IV. Béla oklevelében említik először. Nevét onnan kapta, hogy a falu területén sok volt a diófa. 1301-ben Dudvág Miklós a település földesura. 1337-ben Nagy Lajos király hívének Oros Péternek adta. 1530-ban a török egy rajtaütés során felégette. 1553-ban 22 adózó porta állt a faluban, mely a rend feloszlatásáig budai klarisszák birtokában volt. Ezután egyházi birtok, majd az Erdődy család vásárolta meg, később az Eszterházyaké. 1582-ben Diószeg városi rangot nyert, a 17. században pedig vásártartási és vámszedési privilégiumokat kapott. Ekkor két jelentős épülete a templom és a kastély volt. A Rákóczi-szabadságharc alatt a Stahremberg parancsnoksága alatt álló császári csapatok kifosztották, 1709-ben pedig felégették. 1786-ban II. József császár német földműveseket és kézműveseket telepített ide, ettől kezdve a korábbi város két részre, Magyar- és Németdiószegre oszlott. Az Eszterházyak után a Zichy család lett a település fő birtokosa. 1850-ben megépült a vasútvonal, amely Diószeget Pozsonnyal és Pesttel kötötte össze. Az 1860-as években létesített cukorgyára elsősorban báró Kuffner Károly tevékenységének eredményeként jött létre. 1870-ben ismét városi rangra emelték. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott, 1938 és 1944 között újra Magyarország birtoka, ekkor Nyitra és Pozsony k.e.e. vármegye része lett. 1945 után a Benes-dekrétumok alapján magyar lakosságának harmadát, megközelítőleg 1300 személyt Csehországba deportálták, illetve Magyarországra telepítették. Helyükre romániai és környékbeli szlovákok települtek. 1948-ban Diószeg több évszázados elnevezését a csehszlovák hatóságok Andrej Sládkovic szlovák költőről, hazafiról Sládkovicovo-ra változtatták. 1983 óta város. Cukor- és konzervgyára, textilipara van. A második világháborút követően a Benes-dekrétumok általi deportálások és kitelepítések, melyek magyar lakosságának közvetlenül egyharmadát érintették, jelentősen megváltoztatták etnikai összetételét. Itt kezdte papi pályáját 1827-ben Bedeő Pál egyházi író. A cukorgyár főépülete ipari műemlék (19. század). A Vinceházi-erdőben termálfürdője van.

2. NEM, NEM, DIÓSZEG

A Magyarországtól elcsatolt települések rövid leírása, hogy tudjuk, mi értéket vettek el tőlünk.

Minden héten bemutatunk egy-egy települést. Kérjük, akinek van emléke vagy kapcsolódása az adott helyhez, ossza meg velünk.

Köszönettel: Kun Attila alittanuk@gmail.com

 

 

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>