Nem, nem, soha! – Ekecs

Nem, nem soha!

EKECS

 

1268-ban Ekech néven említik először, komáromi vár tartozéka volt. Ugyanebben az évben Bolár nevű faluról is említés történik, később azonban már nem. Lakói ősidőktől fogva különböző kiváltságokat élveztek és mint a komáromi vár népei semmilyen egyéb szolgálattal nem tartoztak, főként halászatból éltek. 1349-ben Eketh néven említi oklevél, melyben az esztergomi érsekség itteni birtokáról történik említés. 1460-ban a Nyulak-szigeti apácakolostornak is volt itt birtoka, mely később birtokvita tárgyát is képezte a birtok későbbi tulajdonosai a nagyszombati apácák és a község között. 1550-ben I. Ferdinánd király megerősítette kiváltságaiban a községet. Ezután a Zichy család birtoka, akik a korábban nemességet kapott község lakóitól úrbér fizetését követelték, melyet sokan megtagadtak. 1822 augusztusában majdnem az egész falu leégett, a hajléktalanná vált ekecsieket az apácaszakállasiak fogadták be. 1828-ban 124 házában 887 lakos élt. Lakói a század végéig nagyrészt a Dunán és a Kis-Dunán folytatott halászatból éltek. Fényes Elek Komárom vármegye leírása című munkájában (1848) így ír Ekecsről: Ekecs , magyar f. fekszik a pozsonyi országútban, Komáromhoz 3 3/4 mfdnyire; határos Béllé Pozsony megyei pusztával s Nyárasddal; halára lábbal a kis Dunára dűl. Határa 7034 5/8 hold, melyből 65 1/8 hold belső telek; 2274 h. szántóföld; 1909 hold kaszáló, 1 4/8 h. erdő; 251 1/8 h. nádas és mocsáros térség; 2463 6/8 legelő; 70 1/8 haszonvehetlen. E területből a jobbágyság 106 4/8 telke után bir 2001 5/8 h. szántóföldet, 1526 h. kaszálót. Földe porhanyós fekete agyag, s mind szántófölde, mind rété elsőosztálybeli. — Búza, árpa, zab, tengeri, burgonya, és len leginkább vedelik. A jobbágyok a szarvasmarha- és ló tenyésztést meglehetős kiterjedésben űzik, de ügyetlenül. Az uraság pedig 1500 darab finom birkát tenyészt. Népessége 922 lélek, kik közt 520 r, kath., 402 református, 57 nemes családfő. Mind a katholikusok, mind a reformátusok saját templommal bírnak. Mesterember csak 8 van, u. m. 1 kovács, legényével; 3 takács, 2 szabó, 2 csizmadia. Földesura gr. Zichy István. Hajdan a komáromi vár urodalmához tartozott. 1848-ban a császáriak és a honvédek közötti ütközet zajlott itt le. 1891-ben Ekecsnek vasútállomása, postahivatala és postatakarékpénztára is volt. 1904-ben tűzvész pusztított. 1907-ben a Borovszky-féle vármegyemonográfia a csicsói uradalomhoz tartozónak említi. A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Csallóközi járásához tartozott, Béle kivételével, mely Pozsony vármegye része volt), majd Csehszlovákia része lett. 2011-ben 3677 lakosából 3366 magyar és 276 szlovák volt.

 

2. EKECS

 

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>