Nem, nem, soha! – Igló

IGLÓ

Egy 1268-as oklevél szerint a tatár pusztítás után IV. Béla a csehországi Jihlava (Iglau) városából telepített ide bányászokat, valószínűleg erről nevezték el Iglónak a várost. mai magyar nevén 1279-ben említik először Igloszásza alakban. Iglót valószínűleg német bányászok alapították a szláv Iglov település mellett a 13. században, környékén vasat, rezet termeltek, melyhez feldolgozóipar is települt. A település a tatárjárásban elpusztult, de IV. Béla újratelepíttette. Szász lakosai 1271-ben V. Istvántól kaptak kiváltságokat, melyeket Károly Róbert kiegészített. Nagy lajos király bányavárosi rangra emelte és vásártartási joggal ruházta fel.2. NEM, NEM iglo A 14. században kohói, hámorai létesültek, híres volt harangöntödéje is. 1412-ben ezt is elzálogosította Zsigmond Lengyelországnak. 1778-ban az 1772-ben a lengyel zálogból visszakerült szepesi városok központja lett, ez a vezető szerepe 1876-ban szűnt meg. 1849. február 2-án Guyon Richárd serege a város határában győzte le a császáriakat. A harcokban 53 honvéd vesztette életét, a városi temetőben emlékműt emeltek tiszteletükre. A 19. században egymás után épültek itt a gyárak, üzemek. 1910-ben 10 525 lakosából 5103 szlovák, 3494 magyar és 1786 német volt. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Iglói járásának székhelye volt. A magyar légierő 1939. március 24-én 16:45-kor megtámadta a várost, tizenhárom ember halt meg; Igló volt az első város, melyet a térségben légitámadás ért. 1945 után az új csehszlovák hatóságok a város német és magyar lakosságát megfosztották állampolgári jogaitól, a poprádi koncentrációs táborba vitték őket, majd innét kitelepítették Németországba, Ausztriába, illetve Magyarországra. Helyükre szlovákok érkeztek, létszámuk gyorsan növekedett. Vályi András szerint “IGLO. Iglovia, Neudorf, Novavész. Szép, és népes Bánya Város Szepes Várm. földes Ura a’ K. Kamara, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Lőtséhez egy jó mértföldnyire, Hernád vize mellett, mellyen malmain kivűl híres papíros malma is van. Minthogy hajdani szabadságaikat, a’ Hussziták össve égették; és el szagatták, 1433-ban új szabadságokkal ajándékoztatott vala meg Zsigdond Király által. Nevezetes pompát tartottak az Iglóiak 1772.dik esztendőbon a’ hódolásnak alkalmatosságával, ’s a’ 16 Szepességi Várasok új petséttyeknek meg hallására. Hajdani lakosai a’ muzsikálásban gyakorlottak valának, és az Isteni tiszteletben is a’ muzsikálást fizetés nélkűl magok vivék vala véghez. Nevezetes tudós Férfiai is valának. A’ Városnak belső épűletei közt nevezetes, a’ nagy, és jeles Szentegyháza, nem külömben a’ Városháza, és a’ piatzon egy mással szemközt lévő épűletei, négy kapui vagynak, mellyeken kivül Lőtse felé, kővel kerített szép temetkező helyek is van, festésekkel, és emlékeztető íratokkal meg rakva. A’ Városnak mulató helyei között nevezetesebbek a’ Szanszouci, mellyet G. Csáky Uraság építtete, ’s külömbféle Uri alkalmatoságokkal készűlt; nem külömben a’ kék hóld világ ’s a’ t. Határja e’ Városnak meszsze terjed, erdeje nagy, javai jelesek, sokaknak hasznos bányáik is vagynak.” Csontváry Kosztka Tivadar, festőművész 1874-től itt volt gyógyszertárvezető. Itt született Bókay János orvos, egyetemi tanár.

 

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>