Nem, Nem, Soha! – Podolin

Nem, Nem, Soha!

PODOLIN

 

A várost a Kunigunda hercegnő által betelepített németek alapították, a tatárok által elpusztított egykori határőrhely helyén. 1244-ben “Podolin”, 1256-ban “Podolincz”, 1337-ben “Podolinum”, 1412-ben “Podolinecz” néven említik. Fejlett kézművesipara, kereskedelme révén gyorsan fejlődött és 1292-ben már városi kiváltságai voltak és városfal védte. Ekkor kapta meg a fürdőépítés jogát. 1403-ban a lázadókhoz csatlakozott, ezért a király serege megostromolta. 1412-ben lett szabad királyi város, még ebben az évben Zsigmond király a lengyel királynak zálogosította el és csak 1772-ben került vissza magyar fennhatóság alá. 1415-ben itt alakult meg az első önálló felvidéki céh, a csizmadiáké. A 16. században már tömegesen alakultak meg céhei. A városnak csütörtöki napokon voltak a hetivásárai. 1553-ban 104 adózó polgára volt. 1642-ben itt nyitott Magyarországon először gimnáziumot és itt telepedett le a piarista rend. 1646-ban és 1664-ben járványok tizedelték a lakosságot. 1662-ben hatalmas árvíz pusztította. 1684-ben egy tűzvészben csaknem az egész város leégett. A 18. század közepén Podolinnak 231 polgára volt, közülük 106 volt a kézművesek száma. A 19.-20. században ipar nélkül kisvárosi szintre süllyedt vissza, de régi arculatát máig megőrizte. 1828-ban 2140 lakosa volt. Fényes Elek szerint “Podolin, (Pudlein), csinos város, a XVI szepesi városok közt, Szepes vármegyében, a Poprád mellett, Késmárkhoz északra 2 mérföldnyire: 2148 kath. német lak. Kath. paroch. templom. Gymnasium, melyben a kegyes oskolabeli atyák tanítanak, kiknek itt szép két tornyú templomuk van. Derék híd a Poprádon. Határa elég nagy, és termékeny; mesterembere kevés; hegyében 12 ölnyi hosszú barlangja van, s benne fejér csíkos márvány töretik. A lengyel korona alatt húsvásárok (Wolnicza) keletkeztek itt minden szombaton, melyek Sz.-Mihálytól egész nagy hétig tartottak, s jelenleg is szokásban vannak. Hajdan királyi város volt, s kőfallal erősíttetett meg, de ezek régi várával együtt romlásnak indultak.” A 13. század végi gótikus Mária Mennybemenetele plébániatemplomát is fal övezte egykor. Belseje is gótikus, freskói a 14. században készültek. Harangtornya 1659-ben épült reneszánsz stílusban. Szent Anna tiszteletére szentelt temetőkápolnája 13. századi román eredetű, a 16. században reneszánsz stílusban építették át. Vályi András szerint “PODOLIN. Pudlein, Podolinetz. Szepes Vármegyében, egygy a’ 16 Szepességi Városok közzűl, lakosai többen katolikusok, fekszik régi Vára alatt, Kézsmárkhoz másfél mértföldnyire, kővel békerítve; nevezetesíti a’ Piaristáknak díszes Klastromjok, helyes oskolájok; orvosi vize meglehetős. Híresedett e’ Város 1412dikben, és 1442dikben nyertt királyi adományok által; bútsújárásai is népesek; határja, melly a’ hegyeken fekszik, nehezen miveltetik, és közép termékenységű, kaszállói tsekélyek, mellyek tsak trágyázás után teremnek, fája, legelője elég van; mivel határjának egy része termékeny, második osztálybéli.”

 

A Magyarországtól elcsatolt települések rövid leírása, hogy tudjuk, mi értéket vettek el tőlünk. Minden héten bemutatunk egy egy települést. Kérjük, akinek van emléke vagy kapcsolódása az adott helyhez, ossza meg velünk.

Köszönettel: Kun Attila, alittanuk@gmail.com

 

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>