Nem, nem, soha! – Rózsahegy

NEM, NEM, SOHA!

RÓZSAHEGY

A Turócszentmártontól 37 km-re keletre, Liptószentmiklóstól nyugatra fekszik a 18-as és az 59-es főút találkozásánál, a Vág és a Revuca összefolyásánál. Nevét arról kapta, hogy egy vadrózsával benőtt dombon alapították. Területén már a késő bronzkori ún. lausitzi kultúra népének volt megerősített települése, később a rómaiak és a szlávok telepedtek meg itt. A várost szász bányászok alapították a fontos kereskedelmi utak kereszteződésénél fekvő vadrózsával benőtt Horka nevű dombon a 13. században. 1233-ban “terra Reuche” néven említik először, mai nevén (Rosenberg) 1332-ben szerepel először. 1332-ben “Rosenberk”, 1337-ben “Rosonberch”, 1376-ban “Rosumbergh”, 1459-ben “Rozembere” alakban szerepek a korabeli forrásokban. 1318-ban városi jogokat kapott, melyeket Károly Róbert kiszélesített. Határában ezüstöt és rezet bányásztak. 1390-ben kiváltságait elvesztve a likavai uradalomhoz csatolták. A 15. század elején német jellege a huszita uralomnak köszönhetően szlávra változott. A 16. században mezőváros, vásártartási joggal, fejlett kézműiparral, evangélikus latin nemesi iskolával. 1607-ben evangélikus zsinat színhelye. 1625-ben 126 jobbágy és 19 zsellérháza volt. 1715-ben 3 malom és 155 adózó háztartás volt a városban, közülük 40 kézműves családé. 1720-ban 92 adózója volt. 1729-ben létesült piarista gimnáziuma. Lakói főként mezőgazdasággal, állattartással, kézművességgel és kereskedelemmel foglalkoztak.2. RÓZSAHEGY

A várost sok elemi csapás pusztította. 19. századi fellendülését főleg faiparának és papírgyártásának köszönheti. 1848-ban a likavai függőségtől is megszabadult, majd fokozatosan a szlovákok pénzügyi, ipari és kulturális központja lett. A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Rózsahegyi járásának székhelye volt. Gótikus Szent András-plébániatemploma a 14. században épült, 1585-ben késő gótikus, majd 1902-ben neoromán stílusban átalakították, de szárnyasoltára eredeti. Mellette fennmaradt az egykori erődítmény egy része. A vár 1397-ben már castellumként szerepel, később többször átépítették. 1616-ban, mikor Bethlen Gábor eljegyezte Brandenburgi Katalint, a menyasszony Kassa felé útjában egy éjszakát itt töltött. 1622-ben a Bethlen és II. Ferdinánd közti békekötéskor Perényi Péter koronaőr az ecsedi várból Trencsénbe tartva a koronával itt pihent meg. Itt tanult 1913-1918-ig a Piarista Gimnáziumban Dr. Szalai Miklós későbbi halimbai esperes, “gyógyteás pap”, a Halimbárium teák megalkotója.

 

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>