Nem, nem, soha! – SOMORJA

Nem, nem, soha!

SOMORJA

 

Az első hitelesnek vélt írásos emlék 1285-ből származik, ebben Somorját “Villa Sancte Márie” alakban említik. 1287-ben “Zenthmarya”, 1383-ban “Samaria”, 1406-ban “Sand Marein”, 1513-ban “Zenth Maria” néven említik a korabeli források. 1287-ben Károly pozsonyi várispán kapta adományként. 1405-ben Zsigmond királytól szabad királyi városi jogokat és vámmentességet kapott, ekkor lakosai erődfallal vették körül. 1411-ben vásártartási jogot kapott. 1410-től többször elzálogosították. Mátyás 1465-ben megerősítette Somorja eredeti kiváltságait, 1589-ben azonban elvesztette szabad királyi városi rangját, s mezővárossá lett. Győr eleste (1594) után a város jelentősége megnőtt. Egykori erődítményeinek már nyoma sincs. 1580-ban Pálffy Miklós szerezte meg és a pozsonyi várispánsághoz csatolta. 1683-ban felégette a török. A 17. századtól a pozsonyi uradalom egyik központja, a Csallóköz nyugati részének gazdasági központja. A 16. századtól egymás után alakultak meg céhei. Előbb a szűcsök és gombkötők, majd a 17. századtól a kovácsok, a lakatosok, a bognárok, csizmadiák, molnárok, később az asztalosok, az ácsok, cipészek, fazekasok, szabók és kőművesek alakították meg céheiket. 1689-ben I. Lipót császár törvényhatósági és közigazgatási jogokkal ruházta fel. 1712 és 1805 között növekedett a város által tartható vásárok száma. A pálosok 1690-ben telepedtek meg itt és felépítették kolostorukat. A 18. században 13 malom és sörfőzde működött a településen. Az adóösszeírások szerint 1550-ben 110, 1564-ben 72, 1588-ban 69 portája adózott. 1870-ben a Magyar Nemzeti Múzeumba került egy 540 darabos, a város határában előkerült pénzlelet egy része, amely 17. századi magyar uralkodók vereteit tartalmazta. 1715-ben 4 malma és 198 adózó háztartása volt. 1828-ban 412 házában 2990 lakos élt. Hitelintézetét 1894-ben alapították. Az első világháború idején területén hadifogolytábor működött, ahol főként orosz és olasz hadifoglyok raboskodtak. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Somorjai járásának székhelye volt. 1927-ben Khin Antal tanár múzeumot alapított a városban. Egykori gyűjteményeinek egy része, ma a pozsonyi Nemzeti Múzeum raktáraiban található. Református temploma eredetileg a 13. század második felében épült, késő román stílusban. Később mellékhajókkal bővítették és erődszerűen, lőrésablakokkal látták el. A 15. században gótikus stílusban átalakították, korabeli freskói vannak. A 18. század végén kapták meg a reformátusok, amikor az új templomkomplexum elkészült. A római katolikus templomot és a rendházat a paulánusok építették 1778-ban barokk stílusban. Evangélikus temploma 1785-ben épült, klasszicista stílusban.

2. Somorja_Varoshaza2_

 

*

A Magyarországtól elcsatolt települések rövid leírása, hogy tudjuk, mi értéket vettek el tőlünk. Minden héten bemutatunk egy-egy települést. Kérjük, akinek van emléke vagy kapcsolódása az adott helyhez, ossza meg velünk.

 

Köszönettel: Kun Attila

alittanuk@gmail.com

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>