Nem, nem, soha! – Szinna

NEM, NEM, SOHA!

SZINNA

A várost az Árpád-korban alapították a Magyarországból Halicsba menő út mentén. Ezért egykor a “Porta Rusica” orosz kapu névvel is illették. 1343-ban “Zynna” néven említik először, amikor erre a területre ruszin pásztorokat és földműveseket telepítettek. Neve a szláv svina (= disznó) főnévből származik, de a hagyomány azt tartja, hogy a bibliai Sinai hegy nevét viseli. A 14. századtól 1684-ig a Drugeth család birtoka volt. 2. SZINNA KASTÉLYŐk építették ide az első, fából épített kastélyt, melynek helyére később kőből új épületet emeltek. Drugeth Zsigmond halálával a szinnai uradalom Zichy Klárára, majd Dernáth Terézre szállt, aki 1781-ben kastélyt építtetett ide. A grófnő halála után 1799-ben fia eladta a birtokot a még befejezetlen kastéllyal Rholl József gömöri nagybirtokosnak, akinek utódai 1857-ig birtokolták. Ebben az időszakban 1809-ben építették a József-völgyben a vaskohót, majd a következő időben közelében felépült Józsefhámor település is, ahova Rholl József német családokat telepített. Rholl József szívén viselte Szinna és környékének gazdasági fejlődősét, 1841-ben Hámorban vasművet építtetett. Itt öntötték az azóta a város szimbólumává vált Herkules szobrokat. 1839-óta a városban negyedévente hagyományos vásárokat tartanak, ahol kézművesek és kereskedők árulják portékáikat. Az 1873-as gazdasági válság hatására a vasmű bezárt, Szinna és környéke gazdasága jelentősen visszaesett. Ennek következtében tömegek vándoroltak ki az Egyesült Államokba és Kanadába. Újabb gazdasági fellendülés csak a 20. század elején következett, amikor 1909 és 1912 között megépült a Homonnát Szkacsánnyal összekötő vasútvonal. Ez különösen a faipar fejlődését lendítette fel. Az első világháború után Szinna is a Csehszlovák állam része lett és mivel ekkor még Kárpátalja is ide tartozott a város fontos szerepet töltött be a keleti irányú kereskedelemben és forgalomban. 1930-ban téglagyár épült itt. A fejlődést azonban megzavarta a második világháború. 1939-ben a Szinnai járás keleti része visszakerült Magyarországhoz. A várost 1944. november 25-én foglalta el a Vörös Hadsereg. A háború után újjáépültek üzemei. 1950-ben felépült a város legnagyobb ipari üzeme a Vihorlát gépgyár. Kétemeletes kastélyát 1781-ben Dernáth Teréz a korábbi birtokos Drugeth család utolsó leszármazottja építtette, a 19. században a Rholl család klasszicista stílusban építtette át. Szép parkjában egy 1841-ben készített Herkules-szobor áll. Emellett a park számos különleges fafajtával, egzotikus növénnyel bővelkedik. A kastélyt 1996-ban magánszemély vásárolta meg. A tulajdonos és az önkormányzat együtt keresi az anyagi forrásokat a rekonstrukcióhoz. Római katolikus templomát 1746-ban gróf Csáky Ferenc és felesége költségén kezdték el építeni. A barokk stílusú templom építése 1751-ben fejeződött be. A 18. század végén az épületet tűzvész rongálta meg. 1800-ban renoválták, ekkor készült tornya és belső festése is. 1811-ben egy tűzvészben a templom újra leégett. 1816 és 1847 között klasszicista stílusban építették újjá. Belső festése és berendezése a 19. század végén és a 20. század elején készült. Előtte II. világháborús emlékmű áll. Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelt temetőkápolnája 1842-ben épült klasszicista stílusban. Építtetője Rholl István volt. Alsó részén a Rholl család sírboltja található, melyet a II. világháború idején kifosztottak.

 

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>