Nem, Nem, Soha! – VÖRÖSMART

Nem, Nem, Soha!

VÖRÖSMART

Híres a borairól és a legendáiról. A falu határában rómaiaktól származó régészeti leleteket találtak, ezek bizonyítják, hogy a falu helyén egykor egy római őrposzt volt. 1246-ban neve Verusmorth néven szerepel. Középkori urai a Garai család tagjai voltak. Az 1500. év előtt Vörösmart Geréb Péter, Corvin Mátyás rokonának tulajdona volt, és a környék gazdasági központjának számított. 1719 táján német, majd néhány évtizeddel később magyar katolikusok érkeztek a faluba, addig lakosai magyar reformátusok voltak. A 18. század közepén került a község a bellyei uradalom tulajdonába. A 18. század végén 21 mesterember élt a faluban, de a lakosság többsége gazdálkodott. Gazdálkodói bort, gyümölcsöt termeltek és halászattal foglalkoztak. Területén uradalmi vendéglő és szálláshely működött.1818-ban 5 dunai malma és 1 patakmalma volt. A 19. században állattenyésztéssel, szőlő- és bortermeléssel foglalkoznak, kereskedelme ekkor élénk, fejlődése töretlen. V. Ferdinánd király 1841-ben várossá nyilvánította. 1872-ben megépült a Vörösmart-Kopács védőgát, hossza 32 kilométer. A Duna szabályozása által növekedett a megművelhető földterület. 1881-ben igazi mezővárossá nőtt, 2276 lakossal. Vörösmarthoz (és Batinához) kötődik a középkori Vörös Márta legendája, aki vörös hajú hajadonként birtokolta a területet, és kocsijával a szakadék alatti Dunába hajtva öngyilkosságot követett el. A település a Trianoni békeszerződés előtt Baranya vármegye Baranyavári járásához tartozott.

A Magyarországtól elcsatolt települések rövid leírása, hogy tudjuk, mi értéket vettek el tőlünk. Minden héten bemutatunk egy-egy települést. Kérjük, akinek van emléke vagy kapcsolódása az adott helyhez, ossza meg velünk.

2. VÖRÖSMART PINCESOR

Köszönettel: Kun Attila, alittanuk@gmail.com

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>