Olvasói levél

Tisztelt Szerkesztőség!
Tervezem az írást. De hónapok óta szorítóban vagyok. Sok mindenre kiterjed a helyzetem. Rendeznem kell soraimat, hogy fellélegezhessek. Aztán gyűjtök egy kis erőt és nehéz fába vágom a fejszémet. Jelenleg munkahelyi problémák, építmény és telekadóval szembeni tevékenység,  szomszédviszály,  mindennapi küzdelem a létért  emészt. Szomszédom 35-40 méteren 3 és fél méter mélységben ismét lemérgezte a kertünket. Belebetegedtek, a természet erőivel szemben vívott harcukba.  A csicsóka így is újra és újra kihajt, a méreggel elégetett vadon nőt meggyfák, megsokszorozva magukat újabb és újabb kis meggyfákat eresztenek gyökérről. A szőlő gyökere pedig legalább 30 méter mélyen van. Így az is kihajt újból és újból. A szomszédból átnövő dísznádat pedig megköszöntem a természetnek és szétültettem, most a kiinduló pontja felé fordult vissza. Állítólag glifozát tartalmú gyomirtóval permeteznek, amely rákkeltő, sejtkárosító és a teljes ökoszisztémát veszélyezteti. Jellemző, hogy a szomszédom feleségét  tavaly daganat miatt műtötték. Amit permeteznek, az természetes antibiotikum a rák ellen. Amivel permeteznek és a bosszúálló düh, az pedig megöli őket.  Ez a gondolkodás van elterjedve. Ez a gondolkodás mételyezi az emberek többségét. Zűrzavar van. És, hogy mikor lesz világosság  a vakságban? Ezt most nagyon nehéz megmondani. Túl kell élnünk ezeket az álságos időket. Sokat gondolok Istenre. Kútba került terveimre. Félelmeimet úgy érzem, lassan teljesen levetem. Kell majd valami robbanás, valami olyan megindító erő, mely összeköt és nem hagyja magukra a megmaradtakat.  Erősen kell markolnunk az anyaföldet,  és azt hiszem, ebbe a szorításba benne van a csend ideje is. De nagyon fontos ebben a csendben a figyelő állapot. Figyelni azt,  hogy melyik út szabad, melyik  út  rejti a járható jövőt. Mert a lélekszekér azért halad. Haladnia kell időnként csendesen, olykor pedig zörögve, lármát okozva, hogy a hangja felverje újból és újból a küzdők szellemét.  Valami ott  van.  Ezt tudjuk.  Isten. A Magyarok Istene nem hagy el bennünket soha.

Üdvözlettel: ÉN

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>