RÉGÉSZETI SZENZÁCIÓ AZ ARANYMONOSTOR

RÉGÉSZETI SZENZÁCIÓ AZ ARANYMONOSTOR

 

A közelmúltban Magyarország egyik legnagyobb lelőhelyén, a Kecskemét melletti Bugac-pusztán tárták fel az Aranymonostort, s ez a tény teljesen más alapokra helyezi a magyarság őstörténetét, történelmünk megítélését. Az eddig feltárt város két kilométer hosszú volt, a bazilikája hatalmas, háromhajós, kéttornyú épület. Közép-Európa egyik legnagyobb bazilikája volt. Világhírű leletek is napvilágra kerültek, pl. a limogesi kincsek, aranyozott, bronz és zománcos tárgyak, Szent Péter ereklyéje, rengeteg ékszer.

Magyarország a tatárjárás előtt virágzó birodalom volt. Gazdaságilag, katonailag Európa legerősebb állama voltunk addig, amíg a tatárjárás mindezt pusztává nem tette. A magyar nemzet, a magyar királyság, a magyar birodalom a kultúra legmagasabb színvonalán állott! I. Szent László királyunk uralkodásának az idejétől százötven évig idegen be nem tette a lábát hazánkba, hála Könyves Kálmán és III. Béla királyaink országvezetésének is.

Milyen is volt nálunk a „sötét középkor”? Figyelmükbe ajánlom a kitűnő képanyaggal illusztrált történelmi felvilágosító alkalmat:

ARANYMONOSTOR

„Újraértékelik az Árpád-kort a szenzációs bugaci régészeti leletek”

Tóth Sándor

történész előadása

  1. szeptember 19-én 16 óra

Helyszín: TÖRTÉNETI TÁRHÁZ

Eger, Dobó u. 9. (bejárat a Fazola utca felől)

 

Megjegyzem: a magánmúzeum különleges gyűjteményében látható az a zászló is, amellyel II. Rákóczi Ferenc koporsóját letakarták az 1906-os budapesti újratemetésen, a Szent István Bazilikában.

 

Simonné Schuck Mária Magdolna

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>