Szirének megidézése

Szirének megidézése

 

Világ lófrálás korszakát éljük, népek jönnek, mennek, helyet, hazát cserélnek, áltatva magukat, hogy az igazi haza pótolható. Aztán rájönnek, hogyha elszakad a gyökér, nincs többé zsenge adó, semmilyenné válik az élet, önmaga rabszolgájává silányul az egyén. Elfelejtődnek otthon tanult meséink, népdalaink, nótáink, hallgatónótáink, s a megsüketült fülek az egész életet zörejként továbbítják, lassan elrongyolódó lelkünk felé. S hiába dobatik hajójával ezer és ezer, úgynevezett modern Odüsszeusz, a szirének énekét már nem hallják a fülek, mert nem ismerik fel a dallamot. Kivész az éneklés és annak tudása, meghallása. Ennek a rémséges silányulásnak vet gátat a maga világán belül egy igen értelmes székely asszony: Fülöp Könczei Magdolna, a minap megjelent Háromszéki kerek erdő című népdalokat, nótákat, hallgatónótákat összegyűjtő kötetében, amely igen szép kivitelezésű.

Ez a különös, szemrevaló, kulturált asszony nem azzal törődik, hogy fitogtassa Istentől kapott szépségét (így degradálva azt), hogy kivagyok „éneskedjen”, hanem azt a kincset, amelyet kapott – ahogy írja – édesanyjától tovább is akarja adni. „Hisz ettől is függ identitásunk, megmaradásunk” – ahogy vallja. Hétszázharminckilenc népdal, nóta, hallgatónóta fért ebbe a Kolozsvárott készült, az Euronet kiadásában megjelent igen szép könyvbe, amelynek költségeit a Magyar Polgári Párt kézdivásárhelyi szervezete fedezte, ugyanis ez az asszonyka Kézdivásárhelyen él. Végig olvasva a könyvet, a népdalok, nóták, hallgatónóták 98 százalékát ismerem, tudom, magam is daloltam, s dalolom, s mégis van, amelyek jólesőn felfrissültek a tudatomban, hisz’ az idővel leülepednek a dallamok is. Sok hallgatónótánkról nem tudtam a szöveg, s dallamköltő szerző nevét. Öröm volt számomra olvasni híres nótaköltőink névsorát. Így jött elő Dankó Pista nótáival, akivel Ady is dalolgatott együtt, Szigeti József (Vándorfelhők fenn az égen), Nádasi Géza (Várjatok még őszirózsák), Szilágyi Béla (Valamikor fehér rózsa), Szigeti József (Valamikor neked vittem minden nyíló orgonavirágot), Dulácska Gézáné (Valahol egy kis faluban nem nyílnak már a pünkösdi rózsák), Dancs Szilárd (Temető a Tisza, mikor kivirágzik), Vass György (Szomorú a nyárfaerdő), Sallay Mihály (Piros rózsák beszélgetnek), Szakáts László (Ott ahol zúg az a négy folyó), Csallai Kálmán (Ott, ahol a Maros vize messze földön kanyarog), Verebes Károly (Nótás kedvű volt az apám), Erős Béla (Minden piros, fehér rózsát neki vittem), Pósa Lajos (Megkondult a kecskeméti öreg templom nagy harangja), Farkas Imre (Megállok a keresztútnál), Dóczi József (Daru madár útra készül), Babusa Miklós (Búcsút int az ősz a nyárnak), Ságodi József (Az, akinek bánata van), Révffy József (Hogy ha ír majd édesanyám), Szécsény Mária (Amikor majd én leszek) – legszebb hallgatónótáink sora, valamint katonadalok, Kossuth-nóták, megzenésített Petőfi versek, Kodály feldolgozások ékesítik ezt a szép kivitelezésű könyvet, amelynek borítója Erőss Sándor képzőművészt dicséri. De mindenek fölött dicsérje ez a szép könyv Fülöp Magdolnát, mert rendkívül hasznos munkát végzett. Tükör ez a szép könyv, szembe nézett magunkkal, kifordult, tompult, nagyrészt süketült életünkkel, felelőtlen téblábolásunkkal, üresedő dallamtalanságunkkal, magyar identitástudatunk állapotával, (Tisztelet a kivételnek.) és önbecsülés-tudatunkkal önmagunk iránt, hogy becsülhessünk másokat is. S mert különös, szép székely-magyar asszony e könyv dal, dallam anyagának összehozója, még szebbé teszi lényét, hogy ősei (Édesanyja) iránti tisztelete, tiszta magyarságtudata sugárzik belőle, amely ösztönző, számon kérő, irányunkban is.

Felráz ez a könyv minket, álomtalan, bedugult bóbiskolásainkból, idegen tájakra szakadt, sehol sincs gyökértelenségeinkből, megroggyant én- és magyarságtudatunkból, hogy tulajdonképpen kik is vagyunk, és főleg milyenek. Ha már kaptunk elődeinktől felbecsülhetetlen kincseket, mi lett, lesz ezekkel, nem törődöm herdálásaink, zagyva kedvtelenségében aszalódó, sorvadó világunkban. Felráz ez a könyv, hogy keressük értékeinkben, ami még megkereshető, mert csak így érdemes emberként, magyarként menni át az életen.

 

László György

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>